Az alvás mennyisége a hízás és a fogyás valamint ennek megfelelően a kettes típusú diabétesz összefüggései.

Cikkek

Új gondolatok az alvásról, a fogyásról, valamint a diabéteszről

Hangos cikk

A legújabb kutatások rendkívül érdekes összefüggést fedeztek fel az alvás és az elhízás között...  A mai rohanó világban nem jut túl sok idõnk, hogy odafigyeljünk a helyes alvásra. Mi cikkeinkkel gyors segítséget nyújtunk Önnek, hogy közelebb kerüljön éjszakai problémáinak megoldásához anélkül, hogy kizökkenne napi legsürgetõbb feladatainak ellátásából

Ha már cukorbeteg vagy, olvass bele, milyen lehetőségek léteznek kezelésére: ""a 2-es típusú cukorbetegségA 2-es típusú cukorbetegség kezelése

A túlsúly és a cukorbetegség

Nem ér el eredményt az éhezéssel? A harmadszor is leadott kilók mindig megtalálják az utat visszafelé? Készen áll új ötletek meghallgatására a fogyással és a cukorbetegséggel (más néven diabétesszel) kapcsolatban? Akkor rajta!

A túlsúly gyakran együtt jár a cukorbetegséggel. A cukorbetegség elõre megjósolt elterjedése jelentõsen meggyorsította a két baj együttes legyõzésére irányuló kutatásokat. A CDC (Járványügyi Hivatal a W.H.O-n az Egészségügyi Világszervezeten belül) jóslata szerint a 2000-ben születettek közül átlagosan minden harmadik emberben az élete során valamikor diabétesz fog kialakulni. Az Egyesült Államokban lévõ Department of Health and Human Services (Népjóléti és Egészségügyi Hivatal) szerint 2025-re világszerte mintegy 300 millió embernél fognak cukorbetegséget diagnosztizálni. Ez önmagában sokkoló!

Jó hír! Ha helyesen alszik, megoldódhat súlyproblémája!

A jó hír azonban az, hogy néhány új kutatási eredmény érdekes összefüggéseket talált az alvás és a túlsúly között. Dr. Robert Verona és a norfolki, valamint a virginiai kollégáinak jelentése szerint a túlsúlyos emberek kevesebbet alszanak, mint a normális testsúllyal rendelkezõ társaik. A testtömeg index (azaz BMI = Body Mass Index) különféle elõre felállított kategóriákat jelent a testtömeg alapján a magasság és a testsúly arányának számításához. Ennek felhasználásával jutottak arra az elõbbi összefüggésre a kutatók. Ha ezt elolvassák, azonnal le fognak ülni a kanapéra.

Elégtelen mennyiségû alvás = nagyobb éhségérzet

A tanulmányuk szerint ugyanis az elégtelen mennyiségû alvás az agyban változásokat eredményez, ezáltal pedig a hormonok elválasztásának abnormális megváltozásához vezet. Ennek következménye pedig jó néhány egészségügyi probléma, például egésznapos álmosság, gyors hangulat ingadozás, depresszió, megváltozott étkezési szokások és nagyobb éhségérzet, amik következtében pedig további alvászavarokkal zárul be az ördögi kör.

20-30 perccel több alvásidõ és elfelejthetjük a diétákat!

Az átlagember kevesebbet alszik éjszakánként napjainkban, mint száz évvel ezelõtt. Ahogy csökkent az átlagos éjszakai alvásidõ, úgy növekedett a túlsúly és annak hûséges útitársa a cukorbetegség. A norfolki tanulmány rámutatott arra, hogy a normál súlyú emberek naponta átlagosan 16 perccel alszanak többet, mint a túlsúlyosak. Ez pedig azt jelenti, hogy az egy éjszakára jutó alvásidõ akár 20-30 perccel való megnyújtása segíthet a súlyfeleslegtõl való megszabadulásban. Hurrá! Felejtsük hát el a diétákat, és rázzuk fel a párnánkat!

Nem csak a mennyiség, a minõség is fontos!

Egy másik tanulmányból az derül ki, hogy az emberek nem csak kevesebbet alszanak napjainkban, hanem az alvásuk kevésbé pihentetõ. Úgy tûnik, hogy az ún. "pihenésszegény alvás" (NRS = Nonrestorative Sleep) napjaink modern és iparosodott társadalmának köszönhetõ. Az emberek fáradtan kelnek fel reggelente és az egész napjukat ingerlékenyebben töltik, kevésbé tudnak koncentrálni, és talán rosszabb teljesítményt nyújtanak a munkájukban, még annak ellenére is, hogy elegendõ számú órát töltöttek alvással. A "pihenésszegény alvás" számos betegségben is szerepet játszik. Ilyenek például a szívbetegségek, a fibromyalgia (krónikus, nem gyulladásos fájdalomszindróma), a depresszió és a diabétesz is.

Mennyi alvás elegendõ?

A gondolatmenet tehát elvezet bennünket a végsõ kérdéshez: Mennyi alvás elegendõ? Erre a válasz pedig õsrégi: "Attól függ." Az amerikai alváscentrumok elkészítettek bizonyos ajánlásokat ezzel kapcsolatban:

• csecsemõk/gyermekek: 17 - 18 óra naponta,
• 4 éves kortól: 10 - 12 óra naponta,
• 10 éves kortól: 9 - 10 óra naponta,
• 18 éves kortól: 8 - 9 óra naponta, 
• 30 éves kortól: 7 - 8 óra naponta, 
• 60 éves kortól: 6 - 7 óra naponta.

Bár a szervezetünk nem, az akaratunk mégis a kisebb ellenállás irányába tol el minket. Honnan lehet "büntetlenûl" idõt elvenni? Az alvástól. Az alvás...nos, lustaság ugye? A kutatási eredményekbõl világosan látszik, hogy alváskor a test tulajdonképpen gyógyítja önmagát fizikailag, szellemileg de még érzelmileg is. Az alvás legalább annyira fontos, mint a légzés.

Tyúk vagy a tojás? Elõbb lefogyunk, aztán sokminden változik, vagy fordítva?

Ha az nem tûnik elég mókás megközelítésnek, hogy a fogyáshoz az alváson keresztül vezet az út, akkor itt egy másik ötlet: döccenjünk ki a mindennapok megszokott kerékvágásából és felejtsük el azokat a dolgokat, amiket megszoktunk. Próbáljunk tehát ki valami újat minden nap!

Kicsit kibújni a mindennapi szerepünkbõl!

Ben Fletcher az Egyesült Királyságban lévõ Hertfordshire-i Egyetem egyik professzora arra jött rá, hogy ha az emberek kizökkennek a mindennapi megszokott programjukból, akkor súlycsökkenés tapasztalható náluk. Összesen 55 fõ, 23 és 61 év közötti önkéntesen végzett el egy tanulmányt hat hónapon keresztül. Egy hónapon keresztül 15 párnyi viselkedésfajtából (például élénk/csendes, reaktív/proaktív, introvertált/extrovertált, stb.) választott ki mindenkinek egyet-egyet, amit aztán a vizsgált alany egész nap játszott. Ez igen nagy változás volt az alanyoknak, hiszen aki egyik nap extrovertált volt, annak másnap magának valónak kellett lennie, aki addig introvertált volt, annak pedig a nap királyává/királynõjévé kellett változnia. Mindezek mellett hetente kétszer valami merõben szokatlant kellett tenniük, például új útvonalon kellett munkába menniük, vagy plusz 15 perc szünetet kellett tartaniuk.

A jelentkezõk pedig átlagosan 5,5 kilogrammot veszítettek a súlyukból négy hónap alatt. Néhányan közülük pedig nem kevesebb, mint 20 kilótól szabadultak meg az elsõ év végére. A legtöbben persze az elsõ hat hónap után visszahízták magukat az eredeti súlyukra és idegességrõl valamint depresszióról számoltak be. Mivel visszatértek a megszokott kerékvágásba.

A magyarázat pedig a napnál világosabb!

A szokások és a mindennapi megszokott program megváltozása több döntéshelyzet elé állítja az embereket. Ezzel több energiát használnak fel, így fellendítik az energiáik felhasználását az életükben, ezáltal lehetõséget biztosítva az újabb változásokkal való megbirkózáshoz az életükben.

A mi tanácsunk: nem kell õrültséget csinálni vagy kifordulnunk magunkból, hogy a mindennapi rutin változzon. Minden nap ragadjunk meg valamit, amit aznap megpróbálunk egy picit jobban csinálni, mint máskor. És ha ez a pihentetõ alvást is segíti, akkor két legyet ütünk egy csapásra!

A diabétesz kezelésében is segít a tesztoszteron

Egy új kutatás szerint a férfi nemi hormon, a tesztoszteron javíthatja a cukorbetegség tüneteit. Magyarországon körülbelül félmillió cukorbeteg él, 90 százalékuk a helytelen táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal összefüggő II-es típusú diabéteszben szenved, a cukorbeteg férfiak 40 százalékánál pedig a tesztoszteronszint is alacsony.