Cukorbetegség kezelése – holisztikus szemmel - a mozgás és az étkezés

A cukorbetegség alternatív, holisztikus szemléletű megközelítésében, gyógyításában is első helyen áll az életmód megváltoztatása. Ennek két pillére van: a mozgás és az étkezés.

Rendszeres testmozgás és tervezett étrend

Mozgás

A rendszeres testmozgás kiváló védőhatású. A kettes típusú cukorbetegség kialakulásától ugyanúgy véd, mint a vércukorszint túlzott csökkenése ellen. A rendszeres testedzés, ami lehet egy naponta  végzett séta, kocogás, kerékpározás, gimnasztika, vagy kevesebb alkalommal, de intenzíven végrehajtott mozgás, például futás, úszás, futball, tollaslabda, a jó kondíció megszerzésének és megtartásának legélvezetesebb és legcélravezetőbb módja.

Étkezés

A fogyás

A fiatalkori cukorbetegnek az inzulininjekció mellett szigorú diétát kell követnie.  A 2. típusúnál legelőször le kell fogyni. Egyesek szerint az utolsó lehetőség az elhízással tárult, frissen felfedezett cukorbetegség esetén, hogy az visszafejlődjön, az azonnal megkezdett fogyókúra. A betegség tartóssá válása esetén is a táplálékmegvonást, a böjtöt rendszeresen kell alkalmazni, hetente egyszer és évente négyszer hét-tíz naposat beiktatni. Ajánlatos ezeket a kúrákat orvosi felügyelet mellett végezni, hogy elkerüljék a betegek a hipoglikémiás rosszullétet és az azzal járó komoly veszélyeket.

A helyes étrend

A terápia alappillére a vércukor- és inzulinszintünket kiegyenlítő étrend. A gyakori, kisebb mennyiségű étkezések hozzájárulnak a vércukorszint stabilizálásához. A mindennapi zabkása fogyasztás hozzájárulhat a cukorszint kiegyenlítéséhez, a vér cukortartalmát a zeller, a vöröshagyma és a fokhagyma fogyasztása csökkentheti, utóbbi elősegíti a kapilláris keringést is. A szójaételek - bár ezek többsége nehezen emészthető -, mint a tofu (szójababsajt), a szójatej és a szójaliszt szintén előnyös lehet a cukorszint szabályozásában, csökkentik a szívbetegségnek és a cukorbaj egyéb következményeinek kockázatát. Az alkohol, a tea és a kávé koffeinje, valamint a dohányzás hozzájárul a vércukorszint ingadozásához, ezért ezeket mellőzni érdemes.

A rostbevitel

A cukorbetegség szoros összefüggésben áll a nem kielégítő rostbevitellel, ezért ajánlott növelni a rostban gazdag ételek arányát. A rostos ételek csökkentik a gyógyszerigényt is. A helyes étrendben tehát nagyobb mennyiségben kell szerepelnie rostokban dús, teljes értékű szénhidrátoknak. A legjobb hatásúak a vízben oldódó rostok – a legtöbb növényi rost ilyen -, amelyek a szénhidrátok felszívódását lassítva gátolják a vércukorszint hirtelen megemelkedését, javítják a sejtek inzulinérzékenységét, így megakadályozzák az inzulin túlzott mértékű elválasztását. Különösen jó források: hüvelyesek, zabkorpa, különféle magvak, dió- és mogyorófélék, körte, alma és a legtöbb zöldségféle.

A savbázis egyensúly

Be kell állítani a savbázis egyensúlyt is, ezért általánosságban javallt a finomított cukrok korlátozása mellett a keményítőre, lúgosító leveles salátákra alapozott, sok gyümölccsel és zöldséggel kiegészített étrend. A fekete, savanykás gyümölcsök, mint az áfonya, feketeribiszke, a zöldségek, például a kapor, a csicsóka, a fehér hüvelyű zöldbab, a pitypanglevélsaláta javítják a hasnyálmirigy működését. Ugyancsak jó hatású a barnarizs, az avokádó, az articsóka, a kefír és a joghurt.

Mindezeket ki lehet egészíteni táplálékkiegészítőkkel. Számos betegségben a szervezet igénye egyes nyomelemek és ásványi anyagok iránt megnövekszik. Mint minden betegségben, de különösen az anyagcsere-betegségekben a tápanyagok megfelelő pótlása meghatározó a betegség lefolyását tekintve, komoly segítséget adhat a betegség kezelése során. Általános igazság, hogy az ásványianyag- és nyomelemháztartás nagymértékben javítja a beteg állapotát. Ezért a megfelelően összeállított multikomponensű táplálékkiegészítő nyomelemkeverékek alkalmazásának itt is komoly szerep jut. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a vese- és epeműködés zavarával járó kórképekben a pótlást szolgáló készítmények egyes elemek felhalmozódását eredményezhetik, ezért nélkülözhetetlen az orvosi kontroll.

A magnézium és a króm

A diabétesszel kapcsolatban két elem, a magnézium és a króm jelentősége növekszik meg számottevően. A magnézium szerepet játszik az inzulinkiválasztásban, receptorokhoz történő kapcsolódásában és aktivitásában. Hiánya csökkenti a hasnyálmirigy inzulintermelő képességét. A cukorbeteg számára a magnéziumpótlás lényeges lehet a betegség megfelelő kézben tartásához.

A krómhiány legfontosabb és leghamarabb jelentkező tünete a glükózintolerancia, azaz a glükóz hasznosításának csökkenő mértéke. A krómhiány további tünetei a vérben megemelkedő inzulinszint és az inzulinrezisztencia. Az inzulinszint túlzott megemelkedése fokozza az érszűkület kialakulásának kockázatát, egyben első lépés a különböző rettegett szívbetegségek kifejlődésének útján. A krómhiány kihathat mind a két cukorbetegség-típusra, ugyanakkor pótlása nem mindenkinél jár eredménnyel. Mint a magnéziumnál, a krómbevitel sem helyettesít semmilyen gyógyszeres terápiát, főleg az inzulinpótlást nem. A legjobb, ha a krómot jól hasznosuló, szerves kötésben, például krómpikolinát formájában visszük be a szervezetbe, illetve az a legelőnyösebb, ha a cukorbeteg naponta három-öt evőkanálnyi sörélesztőt fogyaszt, mert az ebben a nyomelemben gazdag.

A cink més az E vitamin

A betegség kezelésében nagy szerepet játszik a magnézium és a króm mellett a cink is, ugyanis az inzulin cinkhez kötődve tárolódik a hasnyálmirigyben, a működéséhez is nélkülözhetetlen, továbbá elengedhetetlen a gyors sebgyógyuláshoz is a cink – a C-vitaminhoz hasonlóan. Utóbbi az E-vitaminnal együtt a szabad gyökök lekötésében is fontos szereppel bír. Az E-vitamin továbbá képes megvédeni a cukorbetegség szövődményeként kialakuló súlyos érrendszeri károsodásoktól, sőt egyes adatok szerint az I. típusú diabétesz kialakulásának megelőzésében is fontos szerepet játszhat.

A koenzim Q10

Az E-vitaminnál is hatékonyabb szabad gyök-fogó a koenzim Q10, amely fontos szerepet játszik a beteg szervezet energiaháztartás egyensúlyának biztosításában is. A D-vitamin hiánya akadályozza a megfelelő glükózanyagcserét az inzulinkiválasztás gátlásával.
Ígéretes volt nemrégiben a lassan felszívódó szénhidrátok felfedezése. Ennek kapcsán új mértékegység terjedt el szakmai körökben, az ún. glikémiás index (GI).

E mértékegységgel jelezhető, hogy az egyes szénhidrátok milyen gyorsan szívódnak fel a tápcsatornából. A cukorbetegeknek tehát az ajánlható, hogy tájékozódjanak az élelmiszerek glikémiás indexéről és lehetőleg alacsony GI-jű élelmiszereket fogyasszanak, ez biztosítja a stabil vércukor- és inzulinszintet, a hatékony regenerációt éjszaka, a zsírfogyást éhségérzet nélkül és így érhető el az optimális testsúly. Megvédi továbbá az izmokat és megfelelően magasan tartja az anyagcserét. A legalacsonyabb GI-jű élelmiszerek a zöld főzelékfélék, a paradicsom, a padlizsán, a cukkini, a hagyma, a fokhagyma, ezek GI-értéke 15 alatti. Alacsony GI-jűek a föld felett növő zöldségek, a citrus- és csonthéjas gyümölcsök és a hüvelyesek.

A sorozat következő részeiben a cukorbetegség nem is alternatívnak tekinthető, inkább komplementer, azaz kiegészítő gyógymódjait tekintjük át.