Húsvéti szokások, nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat, nagyböjt, mi az a húsvét?

Bejelentkezés  |  Regisztráció  | 2014. Szeptember 19. Péntek - Vilhelmina

Húsvéti szokások és ünnepkör

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.

Húsvéti nyúl

 

Hirdessen cukorbeteg portálunkon! Kedvező ár, nagy látogatottság! Tekintse meg médiaajánlatunkat itt

 

 

Húsvéti szokások: Vallás

 

Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból eredeztetett szavak a Húsvét megfelelői: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(román). Főleg germán nyelvterületen viszont az Ostara istennő (a túlvilág istennője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor volt) nevéből eredő Easter, Oster elnevezés honosodott meg, mely a kereszténység előtti, pogány tavaszünnepekre emlékeztet.
Jézus kereszthalálának története

 

 

Cukorbetegség és megelőzése avagy olvasd el, mit tehetsz állapotod kezelésére: A kettes típusú cukorbetegség kezelése.

 

Húsvéti szokások: Virágvasárnap és az utolsó vacsora


A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el. Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta: "Vegyétek, ez az én testem", és bort, mondván: "Igyátok, mert ez az én vérem." A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel. Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták.
Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.

 

 

Húsvéti szokások: Golgota


A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: "Íme a zsidók királya!" Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették.
Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.
A nagyhét a magyar népszokások tükrében A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. ( Virágvasárnap elnevezése a római egyházban Dominicca palmarum 'pálma vasárnap', ezért mediterrán vidékeken ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek. A pálmaszentelés szokása már a VII. században elterjedt volt Itáliában.) A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.

 

 

Húsvéti szokások: Nagycsütörtök


Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt és így helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A templomban a gyerekek égtelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.

 

 

Húsvéti szokások: Nagypéntek


Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit.

 

 

Húsvéti szokások: Nagyszombat


Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.
Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli.

 

 

Húsvéti szokások: Világi

 

Húsvéti szokások: Nagycsütörtök

 

Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...), a bő termés reményében.

 

 

Húsvéti szokások: Nagypéntek

 

Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak. A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.

 

 

Húsvéti szokások: Nagyszombat

 

Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.
Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.

 

 

Húsvéti locsolkodás


Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.

 

 

Húsveti szokások: Erdély


Erdély bizonyos vidékein a fiúk a kiszemelt lány (amelyik a legjobban tetszik nekik) kapujára nyírfaágat tűznek, másnap pedig csapatostul kérnek bebocsáttatást, és kíméletelenül megöntözik vödörből a választottjukat. A lányok a locsolóknak festett (piros vagy hímes) tojást adtak cserébe. A tojásfestésnek komoly hagyományai vannak Magyarországon. Természetesen az asszonyok, lányok dolga volt, vidéken a házaknál természetes anyagokkal festették a tojásokat, például hagyma héjával, zöld dió főzetével. A tojás írásának, azaz a cirkalmas minták készítésének legegyszerűbb módja az, ha a mintát viasszal készítik el, majd a tojást festékbe mártják. Így a mintát a viasz miatt nem fogja be a festék. Vannak olyan tájegységek, ahol kezdetben csak a köszöntő mondás volt divatban, a locsolkodás szokását csak a XX. században vették át (bukovinai székelyek).
Dunántúlon a locsolkodással egyenértékű szokás volt a vesszőzés. Sibának nevezték a vékony általában fűzfavesszőből font korbácsot, mellyel a legények megcsapkodták a lányokat. A vesszőre a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg.

 

 

Húsvéti szokások: Fehérvasárnap


Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.

 

 

Húsvéti nagyböjt és a tradicionális húsvéti ételek

 

A nagyböjt a Húsvétot megelőző 40 napos időszak (szintén negyven napig tart a Ramadan, a muzulmánok böjtje) hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig terjed. Hamvazószerda elnevezése egyházi szokásra utal, a múlt évi megszentelt barkát elégetik, hamuját a pap megszenteli, s keresztet rajzol vele a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. A hamvazkodásnak egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak. Ezen a napon elsikálták a zsíros edényeket, mert zsírt a következő 40 napban nem ettek. Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos. Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek. A paraszti étkezésben az év egyéb szakában szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főztek. Volt ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás és a tejes ételek fogyasztását is tiltották. A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült, a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében, hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják, ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz. Gyakran került az asztalra cibereleves. Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják, és főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest, néhol ezt is ciberének nevezték. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse. A nagyböjt végeztével a templomban megszentelt ételek kerültek terítékre. Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka, kemény tojással és tormával. Sok helyütt az ünnepi ételhez nem kenyeret hanem kalácsot esznek. A kalács húsvétkor süteménynek is kedvelt, töltött mákos, diós változatban is készítik. Míg Görögországban a Húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül, nálunk már csak ritkán kerül ez az étel az asztalra. A sonka a hagyományos paraszti életben a téli disznóvágáskor került a füstölőbe, és ezt a nagyböjt alatt természetesen nem lehetett elfogyasztani, csak a böjt elmúltával, Húsvétkor.

 

 

Húsvéti szimbólumok

 

Húsvéti tojás

 

A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.

 

 

Húsvéti barkaág


A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.

 

 

Húsvéti bárány


A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés- Pészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).

 

 

Húsvéti nyúl


A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.

 

Ha már cukorbeteg vagy, olvasd el, mit tehetsz állapotod kezelésére: A kettes típusú cukorbetegség kezelése.

 

Ossza meg!

Vissza: Cukorbetegség és kezelése
címkék: bulvár, színes hír
Fáradtság

Nem csak a magas vércukorszint állhat az állandó fáradtság hátterében!

A cukorbeteg többsége már megtapasztalta milyen rossz érzés az állandó fáradtság, kimerültség érzet. Ilyenkor természetesen nem arról van szó, hogy kemény fizikai munka után fáradtnak érzi magát valaki, hanem egyszerűen, minden látható előjel nélkül tör rá valakire a...

Cseresznye és eper

10 gyümölcskombináció, amit nem érdemes kihagyni 2. rész

A folytatásban további öt gyümölcs párost mutatunk be, amelyek az előző cikkekhez hasonlóan egymással harmonizáló ízvilággal rendelkeznek és tápanyag szempontjából is kiegészítik egymást. Naponta kis mennyiségben a cukorbetegek is fogyaszthatnak gyümölcsöt, így érdemes...

Inzulin

Így hat az inzulin a szervezetre – Ismerd meg a teljes folyamatot!

A cukorbetegek számára az inzulin az egyik legfontosabb dolog, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy sokan alig tudnak róla valamit.. Most megmutatjuk, hogy tulajdonképpen miért is annyira fontos a szervezet számára az inzulin.

Tetszik a megújult, mobilon is elérhető honlap design?

Eper és kivi

10 gyümölcskombináció, amit nem érdemes kihagyni 1. rész

A 10 zöldségkombinációt tartalmazó összeállítás után többen kértétek, hogy gyümölcsökből is csináljunk egy hasonló összeállítást. Bár gyümölcsökből csak korlátozott mennyiséget lehet fogyasztani a cukorbetegeknek, egyáltalán nem annyit, mint a zöldségekből,...

Inzulin

Az 1-es típusú cukorbetegek szervezete is termelhet valamennyi inzulint!

Egy új vizsgálati módszernek köszönhetően, az 1-es típusú cukorbetegek egy részéről bebizonyosodhat, hogy a szervezete mégis termel valamennyi inzulint. Ez akár több évtizede fennálló cukorbetegség esetén is lehetséges lehet. Ez a tanulmány egészen új fényben világítja...

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőkézből értesülhessen a ...

Kreatív ételek

20 kreatív és egészséges étel, amit könnyű elkészíteni! 2. rész

Folytatjuk a kreatív, de gyorsan elkészíthető ételekből álló cikksorozatot. Olyan egészséges és tápláló élelmiszerekből is elkészíthetők a mindennapi étkezéshez szükséges ételmennyiség, ami segít minél több vitaminhoz és ásványi anyaghoz juttatni a szervezetet....

A nyírfacukor veszélyes a kutyáknak

A nyírfacukorral készült ételekből senki ne adjon a kutyájának!

A nyírfacukor, vagy más néven xilitol, egy olyan alapanyag, amelyet a cukorbetegek a cukor helyettesítésére szoktak használni. Az emberek és állatok esetében azonban teljesen másképp hat, és a kutyákra nagyon veszélyes tud lenni!

Hámozni, vagy nem hámozni?

Hámozni, vagy nem hámozni?

A zöldségek és gyümölcsök esetében komoly dilemmát okozhat, hogy meghámozzuk őket, vagy sem. A hámozás mellett szól fertőtlenítőszer, ellen pedig a vitamintartalom megnövelése. Most akkor melyik opciót válasszunk?

Szeretném még hozzáfűzni a válaszomhoz: A naponta többször keveset elvét én is támogatom, de azt, hogy miből és mennyit azt...

Egészséges szendvics

Így állíts össze egy tökéletes cukorbetegek által is fogyasztható szendvicset!

Reggelire, ebédre, vacsorára, vagy bármilyen kiegészítő étkezésre jó választás a szendvics. Készíts egészséges, de finom szendvicseket, amelyeket akár csomagolva magaddal is vihetsz. Most megmutatjuk hogyan áll össze egy tökéletes szendvics, amit cukorbetegek is nyugodtan fogyaszthatnak.

Őszi erdő

Az ősz a legjobb évszak a túrázáshoz – Próbáld ki te is!

A túrázás, kirándulás olyan mozgási lehetőséget biztosít, amit kevés sportág, mozgásforma tud visszaadni. Mivel szépen, fokozatosan, egyenletes tempóban történik a mozgás, amit akár egész nap is végeznek a kirándulók sokkal hasznosabb, mint az alig fél órás edzések....

Faller Cukrászda

Faller Cukrászda

Cím: 1164 Budapest, Szabadföld út 51.
Telefon: +36-1-400-1359, +36-1-400-2693, +36-30-941-5757
Email: fallerp@freestart.hu
Weblap: www.fallercukraszda.hu/

Kreatív ételek

20 kreatív és egészséges étel, amit könnyű elkészíteni! 1. rész

Egy nagyobb vállalkozásba fogtunk, egy négy részes cikksorozat keretein belül, mégpedig azért, hogy  segítünk a szülőknek olyan ételek összeállításában, amik egészségesek és a gyerekek mégis szívesen eszik meg. Ennek a titka a kreatív tálalás. Az egész nem szól...

Fitnesz edzés

7 hatékony mozgásforma az eredményes fogyáshoz

A 2-es típusú cukorbetegség a legtöbbször az elhízás következményeként alakul ki. Az egyik legfontosabb feladat, hogy nem szabad addig erősítő, vagy súlyzós gyakorlatokat végezni, amíg a testzsírból le nem adtuk a felesleget. Most olyan hatékony mozgásformákat gyűjtöttünk...


A www.macosz.hu oldalon található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük forduljon szakemberhez! A www.macosz.hu oldal szerkesztősége csak az általa feltöltött információkért vállal felelősséget a honlapon. A honlap látogatói általi bejegyzések (fórumon, blogon, sikersztoriban) tartalmáért nem vállalunk felelősséget.

Honlapkészítés, keresőoptimalizálás: Expedient Kft. Online marketing tanácsadás: Máté Balázs