Az influenza, az influenza történelme, az influenza gyógyítása

Bejelentkezés  |  Regisztráció  | 2018. Január 18. Csütörtök - Piroska
Hirdetés

Az influenza gyógyítása

Hogy az influenza valami egészen más, azzal a világ először 1918-ban szembesült. Már 1915 óta gyakoribb volt Amerikában a tüdőgyulladásból eredő halálozás, s ma úgy vélik, a „spanyolnátha”-vírus ekkor kísérletezte ki önmagát. 1918 márciusában az amerikai (kansasi) Fort Riley erődben összegyűlt ötvenezer katona közt néhány komolytalan influenzás megbetegedést jelentettek. A 9. hadosztályt behajózták és Franciaországba küldték. S ezzel kezdetét vette a modern kor legsúlyosabb járványa. A spanyolnátha tehát „amerikai gyártmány” volt. A vírus a legyengült katonákban pusztító fenevaddá vált. A Föld akkori másfél milliárdos lakosságának harmada esett át a betegségen, s a legújabb becslések szerint 50-100 millióan bele is haltak…

Hirdetés
Az influenzavírus

Ha már cukorbeteg vagy, olvasd el, mit tehetsz állapotod kezelésére: A kettes típusú cukorbetegség kezelése

 

 

Az influenza történelme

 

Hirdetés

A vírus oly gyorsan leterítette áldozatait, hogy gyakran a fertőzést követő pár órában már lábra sem tudtak állni, s másnapra halottak voltak. Gyakori volt a fül-, orr-, gyomor- és bélvérzés. A leggyakoribb halálok a másodlagos bakteriális tüdőgyulladás volt, de nem volt ritka halálnem a tüdővérzés sem. A szokatlanul gyors halálra az ún. citokinvihar a magyarázat: a citokinek az immunrendszer által a parazitatámadásra válaszként kibocsátott gyulladáskeltő anyagok. Ha a vírus teljesen ismeretlen, a gyulladásos válasz lavinaként elszabadul, s az immunrendszer a támadóval együtt maga alá gyűri a gazdaszervezetet is.

 

 

Az influenza vírus leleplezése


A betegség teljes rejtély volt, kórokozóját először 1933-ban sikerült „fülön csípni”, szerkezetét azonban csak a ’90-es években sikerült megállapítani, meglehetősen kalandos úton. Két expedíció is járt Alaszkában, hogy az influenzaáldozatok tömegsírjainak fagyott tetemeiből szerezzenek mintát, és a kórházakban 1918-ban eltárolt szövetmintákból is sikerült vírusokat nyerni. A spanyolnátha a keresztségben a H1N1 (A1) nevet kapta. Az influenzavírus nevében a H (hemagglutinin) egy tüskeszerű, kiálló fehérjenyúlvány, amellyel a vírus befúrja magát a megtámadott sejtbe, az N (neuraminidáz) pedig egy ütköző, amely a vírusok összetapadását akadályozza meg. Az influenzavírusokat A, B és C törzsre osztják, ezek közül az A a legveszélyesebb. A vírusváltozatok azáltal jönnek létre, hogy a H és az N nyúlványok fehérje-összetétele kozmikus sugárzásra, vírusok közti cserebere hatására vagy csak spontán mutációval megváltozik. Ha kicsi a változás, helyi járvány alakul ki, ha drasztikus a változás, mint a spanyolnátha idején történt, akkor világjárvány tör ki.
Az influenzavírus eredetileg madarakban és sertésekben tanyázott, majd egy emberben is életképes verziója valamikor a középkorban a sertésről átugrott az emberre. A vakcinagyártók legnagyobb örömére sikerült a világot pánikba ejteni a H5N1 madárinfluenzával, holott az emberről emberre nem tud terjedni. Persze nem árt az óvatosság, a vírusok fejlődőképesek. De hogy egy még nem is létező vírusvariánsra a vakcinagyártók máris milliós tételekben tudtak kormányoknak védőoltásokat eladni, az azt jelzi, hogy olykor egy kacsa is milliárdokba kerülhet.

 

 

A rejtélyes influenzavírus


Míg a halandó ember egyszerűen csak utálja az évente turnézó influenzavírusokat, a kutatók folyamatosan egyik ámulatból a másikba esnek ettől a nyamvadt kis ragadozótól.
Az influenza mindig télen támad, de ennek semmi köze a hideghez. Ugyanis hozzánk képest mindig hat hónappal később a déli féltekén is van influenzajárvány, ahol pedig akkor sem fázik meg az ember, ha elfelejti felvenni a fűszoknyácskáját. Az influenzaidény mindenhol akkor kezdődik, amikor jelentősen megrövidülnek a nappalok – függetlenül a hőmérséklettől. Edgar Hope-Simpson neves virológus már a ’40-es években megkérdőjelezte az influenza direkt terjedését. Persze terjed a vírus emberről emberre is, de ezzel a lassú terjedési móddal nem tudjuk megmagyarázni, hogyan bukkanhat fel a járvány nagyjából egy időben földrajzilag egészen távoli pontokon. „Hol van a vírus a járványok között?”, kérdezték a vírusvadászok. Az átlagember valahogy úgy képzeli, hogy a vírus mindig valahonnan jön: Ázsiából, Hongkongból, Oroszországból, innen jönnek az elnevezések… Na de mit csinált a vírus a járványig ott? A vírus – mondják a vírusvadászok – az emberben lapul, mint valami „ötödik utas a halál”. Lapul és a „szezonális jelre” vár. Na de ha az emberben lapul, miért nem pusztul el? Hát mert ravasz. Hope-Simpson volt az, aki először kimutatta, hogy a herpeszvírus évtizedekre el tud bújni a gerinc melletti ideggyökökbe, és sok vírust vagy annál kisebb kórokozót is ismerünk, amelyek meglapulnak, egyfajta alvó ügynökként, például az idegsejtekben – az immunrendszer számára láthatatlanná válva. Az emberek jó része – akár látványos betegség képében, akár latens fertőzés formájában, de átesett az évad influenzáján, és ezért védett vele szemben. Következő évben tehát a lapuló vírus egy életképes mutánsa fog főnixmadárként poraiból feltámadni. Persze megint csak érdekes kérdés, hogy ha a vírus nem végigsöpör a Földön, hanem mindenhol egyszerre bukkan fel, hogy jelenhet meg mindenhol nagyjából ugyanaz a mutáns? A válasz valószínűleg az, hogy az adott évben elrejtőző vírusokból nem véletlenszerűen alakul ki a következő évi, hanem az átalakulásnak (mutációnak) is megvan a maga logikája, amely általános érvényű.
Az is különös, hogy amikor megjelenik egy új influenzavírus, a régi nyomtalanul eltűnik. Mintha minden régi vírus elpusztult volna, vagy átalakult volna új vírussá. Persze most már tudjuk, hogy nem, csak lapulnak. 1957-ig minden járványt a H1N1 vírus valamilyen altípusa okozott. Amikor 1957-ben megjelent az ázsiai H2N2 vírus, a H1N1 „felszívódott”. 1968-ban megjelent a hongkongi H3N2, és a H2N2 eltűnt. Mivel tudjuk, hogy a H2N2 a H1N1-ből alakult ki, a H3N2 meg a H2N2-ből, világos, hogy ők a „kisakkozott” működőképes változatok. De hol vannak azok a vírusok, amelyek „nem akarnak” átalakulni? Maurice R. Hilleman víruskutató 2002-es tanulmányában rámutatott arra, hogy az egyes influenzatörzsek 68 éves ciklusonként jelennek meg újra és újra. Ez a ciklusidő nagyjából egyezik az átlagos életkorral, vagyis ennyi idő alatt szűnik meg az adott vírustörzzsel szembeni védettség. A lappangó vírus tehát átadódik az utódokba – ám a védettség nem. A vírusok egy része tehát átalakul, egy részük pedig „illegalitásban” kivár.

 

 

 Miért szezonális az influenza?


Már a ’40-es években Hope-Simpson is kimutatta, hogy az influenzajárvány valamiképp a napsütéses órák megfogyatkozásával áll kapcsolatban, de tovább nem jutott. A rejtélyről 2006-ban lebbent fel a fátyol. John Jacob Cannell, aki mellesleg a D-vitamin-kutatásban is jeleskedik, kórházi osztályán betegeinek rendszeresen nagy adag D-vitamint adagolt. Aztán jött az influenzajárvány, és csak az ő osztályán nem betegedtek meg az emberek. Cannell és munkatársai nagy összefoglalójukban sok-sok érvet meghányva-vetve arra a következtetésre jutottak, hogy az influenzajárvány akkor tör ki, amikor a lakosságban kritikus szint alá csökken a D-vitamin-szint. D-vitamin a nap hatására szintetizálódik a bőrben, és így az emberek nyáron tankolnak fel belőle, amikor napoznak. Az ősz kezdetével D-vitamin már alig keletkezik bennünk, ettől kezdve inkább csak a raktárainkat apasztjuk. Mivel a D-vitaminnak fontos szerepe van az immunrendszer működésében, a januárra-februárra kifogyó tartalékok védtelenné tesznek minket az influenzával szemben. Mondják Cannellék. Mert sajnos klinikai vizsgálat egyelőre nem áll rendelkezésünkre.

 

De nézzük csak Cannellék érveit

 


Például 1968-ban a hongkongi vírust már nyáron kimutatták Angliában, mégsem okozott az influenzaszezonig járványt. A trópusokon jelentkező influenza mindig a napsütésben szegényebb esős évszak után következik be. Orosz fertőzési kísérletek szerint az emberek télen 8-10-szer valószínűbben fertőzhetők meg influenzával, mint nyáron. Más vizsgálatok azt igazolták, hogy a D-vitamin adása csökkenti a fertőzések előfordulását. Az idős emberek azért veszélyeztetettebbek, mert az idősödő bőr egyre kisebb hatékonysággal szintetizál D-vitamint, s az idős emberek jó részénél az otthon ülő életmód miatt még napsütötte vidékeken is gyakori a komoly D-vitamin-hiány. Az amerikai feketék körében, mivel a sötétebb bőr kevesebb D-vitamint szintetizál, a felnőttek körében 10%-kal, a gyerekek körében 100%-kal gyakoribb a szövődményes influenzahalálozás. Mivel Norvégiában sok halat fogyasztanak, és a halolaj sok D-vitamint tartalmaz (ezért alkalmazták a csukamájolajat angolkór ellen!), az influenzahalálozás feleannyi, mint Angliában. Az El Nino hatására olykor az átlagnál melegebb, olykor hidegebb van Franciaországban. A hideg években, amikor az emberek kevesebbet időt töltenek a szabadban és kevesebb D-vitamin szintetizálódik, 1,6-szer több influenzaeset fordul elő a melegebb évekhez képest.

 

 

További rejtélyek az influenzáról


Hope-Simpsonnak 1978-ban a Nature tudományos folyóiratban közölt elemzése szerint a 20. század nagy influenza-világjárványai mindig egybeestek a 11 évenként fokozódó napfolttevékenységgel. Fred Hoyle angol asztrofizikus és Chandra Wickramasinghe ezt a hatást egészen 1761-ig igazolta. A különösnek tűnő megfigyeléseket egy 2005-ös tanulmány azzal magyarázza, hogy a fokozott napfolttevékenység hatására felerősödő kozmikus sugárzás hatására új vírusmutációk jelennek meg.

 

 

Hogyan védekezzünk az influenza ellen?


A gyógyszeripari függetlenségére büszke British Medical Journal hasábjain 2006 októberében Tom Jefferson, a független orvostudományi elemzéseket végző Cohrane szervezet tagja „Influenzaoltás: egészségügyi irányelvek kontra tények” címmel vitairatot jelentetett meg, melyben azt állította, hogy a független, nem a vakcinagyártók által végzett elemzések szerint az oltások különféle okokból hatástalanok, illetve biztonságosságukat kevés tény támasztja alá.
Lone Simonsennek és munkatársainak 2005-ben az Archives of Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent, az USA egész lakosságát felölelő elemzése kimutatta, hogy miközben az USA 65 év feletti lakosságának 1980-as, 15%-os oltottsági szintje 2001-re már 65%-ot ért el, az influenzahalálozás jóformán nem változott semmit. Az olasz Caterina Rizzo és munkatársai is az amerikai vizsgálattal megegyező eredményre jutottak a Vaccine-ban 2006-ban megjelent elemzésükben. Az olasz kutatók ugyancsak az egész olasz népességben vizsgálták a 65 éven felüliek influenzaeredetű halálozását. Teljesen logikus következtetés, hogy ha ilyen arányú beoltottság esetén még a halálozás sem változik, akkor nyilvánvaló, hogy az oltások a fertőzést sem és a szövődményeket sem képesek meggátolni. Ez kicsit más, mint amit a közegészségügy és a vakcinaforgalmazók állítanak, akik szerint a védőoltások 70-80%-kal csökkentik a szövődményeket és a következményes halálozást. A hatástalanság felmerülésétől más megvilágításba kerülnek az addig lebecsült kockázatok. Egyre több elemzés jelzi, hogy az influenzaoltást követően 4-8-szorosára nő egy nagyon ritka (1 fő/100 000 ember), de súlyos, bénulást vagy akár halált is okozni képes neurológiai betegség, a Guillain–Barré-szindróma gyakorisága. 1976-ban Amerikában kitört a pánik, hogy egy H1N1 típusú sertésinfluenza világjárványt fog előidézni. Még Ford elnököt is meggyőzték, hogy most kell Amerikát megmenteni a következő spanyolnáthától. A világjárvány persze nem tört ki. Feleslegesen oltottak be vagy 45 millió embert. A következmény 500 Guillain–Barré-szindrómás beteg volt, akik közül huszonöten meg is haltak.

 

 

Az influenza elleni oltások


Forgalomban van két antivirális szer, amelyek egyaránt az influenzavírus neuraminidáznyúlványát támadják, megbénítva ezzel a vírusokat. A gyógyszerekkel a fő probléma, hogy egyeseknél mellékhatások lépnek fel: hasmenés, hányinger, fejfájás, neurológiai és pszichés problémák (zavartság, hallucinációk stb.).
A legveszélytelenebb és hatásosnak tűnő védekezés a sok-sok C-vitamin és a D-vitamin. A modern D-vitamin-kutatás egyértelmű ajánlása, hogy felnőtt embereknek naponta 1000–2000 NE (nemzetközi egység) D-vitamint kellene fogyasztaniuk. A ma érvényben lévő ortodox ajánlások 400–600 NE-ről beszélnek, ami éppen csak a csontritkulás megelőzésére elegendő.

 

 

Hirdessen cukorbeteg portálunkon! Kedvező ár, nagy látogatottság! Tekintse meg médiaajánlatunkat itt

 

 

Forrás: kamybaba.hu

Hirdetés
Hirdetés
Túrós pogácsa receptje

Túrós pogácsa recept

Fél óra alatt készre süthető, isteni finom és még cukorbeteg emberek is fogyaszthatják ezt a túrós pogácsát! Egy gyors, egyszerű, ám annál ízletesebb recept!

Diabetikus bejgli recept karácsonyra

Diabetikus bejgli diós töltelékkel

Ezt a diabetikus diós bejglit még cukorbeteg emberek is fogyaszthatják, hiszen ha már egész évben vigyáztunk mit együnk, legalább karácsonykor ne kelljen nélkülözni :) 

Tetszik a megújult, mobilon is elérhető honlap design?

Kocsonya őzgerincben (4 adag)

Kocsonya őzgerincben (4 adag)

  Elkészítés: A kocsonyahúst puhára főzöm és hűlni hagyom. Kicsontozom és egy nagyobb őzgerincsütő aljára rakom a citromkarikákat, a főtt, karikára vágott sárgarépát és a zöldpetrezselymet. Rárakom a kihűlt húsokat, és a levéből annyit öntök rá, hogy ellepje....

Diabetikus mézeskalács receptje

Diabetikus mézeskalács

Ha szeretnéd cukor nélkül is élvezni a karácsonyt és nem szeretnél lemaradni a finomságokról, akkor készítsd el ezt a diabetikus mézeskalácsot! Isteni recept!

Almagombóc receptje cukorbetegeknek

Almagombóc recept

Almagombóc receptje cukorbeteg emberek részére is, ha különleges édességre vágysz büntetlenül! Ebből isteni finom karácsonyi desszert lesz, garantálom ;)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőkézből értesülhessen a ...

Chai tea készítése házilag

Készíts otthon egy szuper gyulladáscsökkentő teát, a chai teát!

Hallottál már a chai teáról? Igazi varázsszernek tartják, mert olyan összetevőkből készül, ami remek gyulladáscsökkentő, vércukorszint szabályzó és javítja az emésztést is!

Intő jelek, hogy sok cukrot vittél szervezetedbe

8 intő jel, hogy túl sok cukrot viszel szervezetedbe

Ha ezeket az intő jeleket észleled magadon, akkor már biztos lehetsz, hogy túl sok cukrot vittél szervezetedbe és vigyáznod kell, mert hamarosan gondod lesz belőle!

Hirdetés
Egy 88 éves nő táncával megszégyeníti a fiatalokat!

Egy 88 éves nő táncával megszégyeníti a fiatalokat!

Jean Veloz már 88 éves elmúlt, de még mindig fiatalokat megszégyenítő módon táncol! Már az 1940-es években Hollywood-i fimekben táncolt, és a zene és tánc iránti szeretete ilyen hihetetlenül jó formában tartja őt! Jegyezzük meg jól ezt a videót, mert így, azaz boldogan és...

Hirdetés

Kedves Kérdező! A levelével forduljon kérem az orvos kollégához. Minden jót kívánok. Üdvözlettel: Cseri-Holzmann Brigitta

Cukorbetegség tünetei, amelyeket nehéz felismerni

5 tünete a cukorbetegségnek, amit nehéz felismerni

Sokan tisztában vagyunk a cukorbetegség gyakori tüneteivel, viszont van 5 olyan, amit nehéz felismerni, azonban megelőzhetnénk velük a betegség kialakulását!

Hirdetés
Legjobb ételek cukorbetegeknek

20 legjobb étel cukorbetegeknek

Összegyűjtöttük a 20 legjobb étel cukorbetegek számára, amiket fogyasztva kutatások igazolták, hogy fokozhatod szervezeted vércukorszint-szabályozó képességét.

Befőzőautomata

Befőzőautomata

Cím: Kerekegyháza
Telefon: +36 76 361 101, +36 20 93 43 429
Email: info@befozoautomata.hu
Weblap: www.befőzőautomata.hu

Mit együnk az alacsonyabb vércukorszintért?

Mit együnk az alacsonyabb vércukorszintért?

Emberek milliói élnek diabétesszel vagy az azt megelőző állapottal, a prediabétesszel. A jó hír az, hogy egészséges étkezéssel csökkenteni lehet a vércukorszintet és megelőzhetjük vagy késleltethetjük a diagnózist. Íme három ígéretes megközelítés, hogy minimalizáljuk a cukorbetegség kockázatát.

Mítosz, tévhit a cukorbetegséggel kapcsolatban

7 cukorbetegség mítosz, amiket nem szabadna elhinned

Naponta 5000 új cukorbeteget diagnosztizálnak szerte a világban, de hiába, hogy ilyen elterjedt betegség, még most is számos tévhit van a cukorbetegséggel kapcsolatban