Életben van! Az egészséges joghurtok titka az élő baktériumkultúrákban rejlik

Forrás: The Environmental Magazine

A legutóbbi kutatások kimutatták, hogy a joghurtban található baktériumok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az egészséges ételek sorában hol helyezkedik el egy joghurt.

Vicces elmondani az embereknek, hogy joghurtos poharukban baktériumok milliárdjai hemzsegnek. Baktériumok nélkül a mai formájában ismert világ nem működne (például semmi nem bomlana le), mégis, kissé nyugtalanító arra gondolni, hogy beleinkben is számtalan mikroorganizmus éli világát. Sőt, a mindenre kiterjedő világméretű fertőtlenítési mánia miatt egyesek számára kifejezetten nehéz ezt elfogadni, pedig az, hogy ott vannak, nagyon is fontos.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a hasznos kis élőlényeket - a tejtermékgyártóktól a kiskereskedőkig nem véletlenül reklámozza mindenki azt, hogy a náluk kapható joghurt hányféle baktériumot tartalmaz. A legutóbbi kutatások kimutatták, hogy a joghurtban található baktériumok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az egészséges ételek sorában hol helyezkedik el egy joghurt.
 

Az egészséges nasi

Természetesen nem csak a baktériumok miatt kitűnő választás a joghurt reggelire vagy napközben bármikor. „A tehéntejből készült joghurt tele van kálciummal, fehérjével és D-vitaminnal" - mondja Althea Zincowski, dietetikus, az Amerikai Dietetikusok Szövetségének szóvivője.

Sőt, mivel laktóztartalmának jelentős részét a hasznos baktériumok lebontják, a joghurtot - a nyers tejjel szemben - a laktóz-intoleranciában szenvedők nagy része is fogyaszthatja. Viszont ha valaki erős laktóz-intoleranciában szenved, vagy más miatt allergiás a tejtermékekre, akkor sem kell lemondania a joghurtról: kapni már tejet nem tartalmazó szója-alapú joghurtokat is. Az egzotikusabb ízeket kedvelők pedig kipróbálhatják a kecsketejből vagy juhtejből készülő joghurtokat is.

„A joghurt probiotikus, azaz élettanilag hasznos baktériumokat tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a béltraktus egészséges működéséhez" - állítja Cynthia Stadd, egy New York-i székhelyű táplálkozási és holisztikus gyógyászati központ specialistája. „Hatásukat a belekben található élesztőgomba mennyiségének szabályozásával fejtik ki, leküzdik a „rossz" baktériumokat, ezáltal kevesebb a puffadás és a bélgáz, az emésztés pedig rendszeresebbé válik."

A „jó" baktériumok bizonyítottan csökkentik a gyermekeknél előforduló fertőző hasmenés lefolyásának idejét, csökkentik az antibiotikumok okozta hasmenést, valamint a Harvard Women's Health Watch hírlevele szerint „segíthetnek enyhíteni a fekélyes vastagbélgyulladás tüneteit és megelőzhetik a Crohn-kór kiújulását". Egyes természetgyógyászok szerint a jó baktériumok általában is erősíthetik az immunrendszert, elősegíthetik az akne és a gyomorfekély kezelését, és pozitívan befolyásolják a női vagina és a húgyutak egészségi állapotát, bár az erre vonatkozó tanulmányok eredményei még nem véglegesek.

 

Mit ír a címke?

A jótékony hatású baktériumokat (egy- vagy kétféle, esetleg több) időnként feltüntetik a termékek címkéjén. A jobb minőségű joghurtok általában többféle baktériumot tartalmaznak (és többnyire drágábbak). Stadd szerint „minél több a baktérium, annál jobb", részben azért, mert az egyes baktériumtípusok különböző feladatokat látnak el. Az L. reuteri baktérium kifejezetten az E.coli és a szalmonella baktériumokat veszi célba, a bélben történő fejlődésüket gátolva. Az Environmental Health egyik 2005. novemberi tanulmányának szerzői kimutatták, hogy az L. reuterit rendszeresen fogyasztó felnőtteknél kevesebb légzőszervi és gasztroenterológiai fertőzés fordult elő.

A joghurtok dobozán található összetevők listája a baktériumtartalmon túl bőséges információt nyújt. „Lényeges kérdés a joghurtokat tekintve, hogy tartalmaznak-e cukrot" -mondja Stadd. „Az emberek azt gondolják, hogy valami egészségeset fogyasztanak, miközben ez nem igaz. Vegyünk sima joghurtot és adjunk hozzá friss gyümölcsöt vagy valamilyen természetes édesítőszert, például mézet vagy juharszirupot." A gyümölcsréteget tartalmazó joghurtoknál sem árt a doboz mélyére leásni a „gyümölcsért", amelyekről Zincowski úgy véli, „olyan, mintha gyümölcszselét ennénk." Ezek tartalmaznak ugyan gyümölcsöt, de nem sokat számítanak az ajánlott napi élelmi rost bevitel tekintetében.

Egy átlagos magyar ember több mint 30 kg finomított cukrot fogyaszt évente. A lényeg a mértékletesség. „Az édesített joghurt még mindig jobb választás, mint a csokoládé. Döntéseink során azt kell figyelembe venni, hogy mit fogyasztottunk már az adott napon," mondja Zincowski. Jobb, ha olyan joghurtot választunk, amelyet juharsziruppal vagy természetes nádcukorral édesítettek és tartalmaz napraforgómagot, lenmagot, quinoát, zabpelyhet vagy árpát.

Hasznos zsírok?

Az 1990-es évek kezdetén mindenféle zsírt egészségügyi kockázatnak tekintettek, de a legfrissebb tanulmányok azt mutatják, hogy bizonyos típusú zsírok hozzátartoznak az egészséges étrendhez. Stadd a teljes tejből készült biojoghurtok fogyasztását javasolja, de csökkentett mennyiségben, mivel a zsírmentesített joghurtoknál az elveszett ízt gyakran cukorral kompenzálják. Stadd úgy vélekedik, hogy „a zsír nem véletlenül van benne, csak módjával kell fogyasztani. A teljes élelmiszerek fogyasztása mindig előnyösebb." Zincowski nem ért vele egyet. Azt tanácsolja a fogyasztóknak, hogy „válasszuk a lehető legalacsonyabb zsírtartalmú terméket, ami még ízlik. Ha natúr módon fogyasztjuk, nem biztos, hogy a zsírmentes megfelel.

Gyümölcsturmixhoz, vagy gabonával dúsított joghurthoz viszont a zsírmentes jobb választás lehet."

A zsírosabb joghurtokat kedvelők számára fontosak a biotermékek, mivel a méreganyagok az emlősök zsírsejtjeiben raktározódnak el. A biojoghurt termeléséhez a teheneket olyan fűvel, vagy biogazdálkodásból származó gabonával kell etetni, amely nem tartalmaz állati mellékterméket. A biotehenek számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a szabad ég alatt lehessenek.

Sok olyan kistermelő van (akik termékeiket a helyi piacon vagy delikátesz üzletekben értékesítik), aki nem engedheti meg magának azt a drága biotermék tanúsíttatási eljárást, mindemellett bio termelési módszereket is alkalmaz. A legtöbb termelő nagyon szívesen beszámol arról, mit csinál és mit nem az állataival, erre nyugodtan kérdezzünk rá!

A kecsketejből készült joghurt könnyebben emészthető, és kevesebb koleszterint tartalmaz, mint a tehéntej, íze pedig lágyabb, mint a juhtejből készülő joghurté vagy sajté. A juhtejből készült joghurt jellegzetes ízű, de kétszer annyi fehérjét, 50%-kal több kálciumot és fele annyi szénhidrátot tartalmaz, mint a tehéntejből készült joghurt. Mindemellett nem könnyű ilyen terméket találni.

A szójajoghurtok, mint minden egyéb szója termék, egyre népszerűbbek, és legtöbbjük tartalmazza ugyanazokat a baktériumokat, mint az állati eredetű tejből készült hasonló termékek. Amy Lanou, az Asheville-i Észak-Karolinai Egyetem táplálkozástudományi adjunktusa kifejezetten jónak tartja a szójajoghurtokat. Lanou szerint „A szójafehérje minőségét illetően
nincs különbség a tejtermékekhez képest. A szója minden tekintetben ugyanolyan jó az izomzat fejlődése szempontjából, és a szójajoghurtok összetételét úgy alakítják, hogy tápértékük megegyezzen az állati eredetű termékekével."

Néhány orvos azonban a mellrákban szenvedőknek és hormonális szempontból érzékeny személyek számára a szójafogyasztás korlátozását javasolja, a szója ugyanis fitoösztrogéneket tartalmaz, amelyek a test által termelt ösztrogénhez hasonló hatásúak lehetnek. Másoknál azonban nyugodtan szerepelhet a szójajoghurt a kiegyensúlyozott étrend részeként.

Lanou arra hívja fel a figyelmet, hogy „úgysem akarunk ugyanabból az étel típusból túl sok adagot megenni. Törekedjünk arra, hogy változatosan étkezzünk!".

Ha már cukorbeteg vagy, olvass bele, milyen lehetőségek léteznek a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére: "A 2-es típusú cukorbetegség kezlése"