pusimelu | 2008-01-19 15:03 Válasz erre

3 hónapja vagyok cukorbeteg.az első hét iszonyat,de szerintem egész jó viseltem,így visszanézve.Az első hónapba mértem mértem...egész jó értékeim voltak a kezdeti 18 hoz képest.Januárban már nyugodtabb voltam és megkaptam életem első diabetikus tortáját születésnapomra,akkor jöttem rá lehetne ennél rosszabb is.Van egy csomó inzulin fajta valamelyik csak jó lesz itt a diéta és ma már annyi diabetikus dolog van.(hála)a legrosszabb esetben meg itt az inzulinpumpa.Van két szép lányom örülök most hogy nem 30 utánra terveztem a családalapítást és örülök hogy van egy csodálatos férjem aki a legdepisebb pillanatomban is próbál felvidítani és elfogad így is.68 kiló voltam előtte most 60 körül és 175 cm magas.Most már manöken alkat pedig nem én akartam de nem fenyeget az elhízás veszélye és még 6 szor ehetek.Kezdem nézni mindennek a jó oldalát már ha van.most már egyre jobban sikerül a cukromat 4-8 között tartani.egy gondom van még ismerősöknek nem vagy nagyon nehezen merem elmondani.Ide is idő kellett.Szeretek úszni de a közeli uszodába nem merek lemenni mert mi van ha rosszul leszek mondjuk a mélyvizben....jövőhéten veszek egy kissebb fürdőruhát és elmegyek.Itt le merem legalább írni.Köszi és Üdv minden sorstársamnak...

P. Andrea | 2008-01-09 10:26 Válasz erre

Sziasztok!Hogy finoman fogalmazzak,én amiatt vagyok elkeseredve, hogy egy apró életmód változás miatt ennyire elkenődtök!Én két és fél éves koromtól szabályok közt nőttem fel!Míg ti megízlelhettétek az élet finomabb oldalát,én már akkor is szívtam!Ez csak egy állapot!!!Nem a lábad veszítetted el,és nem vagy leukémiás,mint sok kicsi gyerek!Az ő életük sokkal borzasztóbb,mégis esélyt adnak a reménynek és nem panaszkodnak,nem esnek kétségbe!Elfogadják sorsukat!Én már nem diétázom és szabályaim sincsenek, de erre csak mindannyian saját magatok tudtok rájönni,hogy mihez mennyi inzulint adjatok,hogy a vércukrotok a normál értékek közt legyen!Az orvos csak tanácsot ad,de a szervezeted reagálását csak igazából te tudod,senki más nem isneri olyan jól mint te!Ez csak egy kis pofon az élettől,ettől még sokkal rosszabb dolgok is történhetnek veletek!Ne azt kérdezzétek magatoktól,hogy miért én,hanem azt,hogy,hogyan?!Én is napi 2-3-4-5-6 szor adok inzulint attól függően mikor,mit és mennyit eszem!Sok sikert nektek,ha kérdésetek van segítek!

Andika | 2008-01-05 13:30 Eszti (2007-12-30 18:11 ) részére Válasz erre

Szia Eszti!Együttérzek veled.Én 21 éves vagyok,és másfél hónapja derült ki,hogy 1-es típusú cukorbeteg vagyok.Egy hétig sírtam,és én is kérdeztem:miért pont én?Napi 4-szer szúrom magam.De ami a legnehezebb,az a diéta számomra is.Imádtam enni,de mégsem voltam elhízva.És most le kell mondanom szinte mindenről,amit szerettem.Hála istennek a család mellettem áll,meg persze a barátok is.De úgy érzem ezentúl minden más lesz.Talán egyszer majd sikerül kiegyensúlyozott,boldog életet élnem.Üdv.:Andi

Eszti | 2007-12-30 18:11 Válasz erre

Én 20 vagyok és pontosan 1 hete szúrom magam heti 5×!Életem legborzasztobb hete, és probálom felfogni, és elfogadni ezt!Nagyon nehéz mert mindig felmerül a kérdés hogy miért pont én...Egy életvidám optimista lány vagyok, főiskolára járok van sok barátom, szeretek bulizni, és "egy kis éjjeli bagoly vagyok":)Egy hete pedig megtudtam hogy ennek az életnek vége, mindennap 7 kor kelek, reggeli (ha kívánom ha nem)....és még 5 étkezés(utóvacsora is)!az uj jaimat napi 7 szer bököm, és erőszakolom belőle ki az egy csepp vért...mivel a vérkeringésem nem tul jo!A diéta eddig müködik, és ezzel nem azt mondom hogy nem k**** nehéz, mert lemondani 20 évesen mindenröl ami finom(... ez tudom majd megváltozik)...rohattul nehéz!
És még a hab a tortán hogy a pajzsmirigyem váltotta ki az egészet, egy 1 évvel ezelötti gyulladás, és ha az orvosok nem deritik ki elöbb utobb meghalok!
Tehát jöjjön a végszó: Élni jó, és csak optimistán!
DE most komolyrea fordítva a szót mindenkinek kívánok sok erőt hogy sikerüljön elérnie a kitűzött célt, mert semmi nem lehetetlen, megbarátkozok azzal, hogy nekem valamiért ez jutott és nem egy tragédiának probálom felfogni...Pozítívumokat is találtam a dologban: Egy cukorbeteg teheti csak meg a mai világban hogy félévente maximálisn kivizsgálják, és a legkisebb problémát is időben észrevegyék, még ha nem is a cukorbetegséggel kapcsolatos, emellett a legegészségesebb életmód miatt az elhízás esélytelen, nem kell soha fogyokúrázni:)És sokáig élünk!Persze ha mindentr betartunk...

aqva | 2007-12-13 11:56 Válasz erre

Szia, igaz, én nem vagyok sajnos már fiatal, de én is most lettem cukorbeteg és magasabb lett a vérnyomásom is. Először a háziorvos által kiirt gyógyszereket szedtem, közben beléptem a XXX -et (Gyógyszernév moderálva: MacoszModerátor) (Őssejt terápia füződik hozzájuk) gyártó és forgalmazó cég hálózatába és azokat fogyasztom, ezt a háziorvossal is megbeszéltem, és eredményes a dolog! egyenlőre a gyógyszereket félretettem, ha akarsz több infot, segítek!

Szabó Linda | 2007-12-08 00:17 Válasz erre

Szia! Nem is tudom h kezdjem nemrég megtudtam h magas vérnyomásom van most meg ez még csak 21 éves vagyok, én nem értem mit kezdhetnék hová forduljak! ÉN egy életvidám lány vagyok aki szeret bulizni ismerkedni kirándulni vékony is vagyok nem vagyok elhízva miért pont én!!!?? Valaki segítsen!!!!!!!!!! :((

Tarka Terka | 2007-10-11 10:35 Válasz erre

Kedves Sorstársam,aki első drámai pillanataid éled a diabetes diagnosztizálása után:nyugodj meg.Nem azt mondom,hogy örülj,de a betegségeddel kaptál egy újabb kihívást,feladatot.Tudom,most azt gondolod,volt elég gondod az új baj nélkül is,de fogadd el,hogy mostantól egy csatatéren vagy és jobb,ha nem siránkozol,hanem azonnal megszervezed az életed,az erődet,a lehetőségeidet.Jobb ha már most tisztában vagy:senki nem fog a nagyvilágban sajnálni és elnézni Neked mulasztásokat a betegséged miatt.S ez így van jól.Te leszel erősebb,jobb és türelmesebb,sőt bölcsebb,ha ezt tudomásul veszed.Lásd be,hogy a betegséged mostantól a sírig Veled,Benned marad.Ezért ne a kétségbeeséssel forgácsold szét a figyelmedet,inkább tanulj,haladj előre minden nap,s ha időnként visszaesel a tehetetlen düh és önsajnálat vesztegzáras sivatagába tudd,hogy nem vagy egyedül.Szorítok Neked.Üdvözlettel.T.T