Cikkek
A potenciazavarok orvoslása
Szerző: Dr. Török Alexander, urológus szakorvo, uro-szexológus
Dátum: 2007-11-02
Hangos cikk
Az olvasó nem is gondolná, hogy a köztünk élő, dolgozó, az utcán velünk szemben sétáló 20 és 60 év közötti férfiak mintegy 35–55 százalékának vannak potenciazavarai. Ez pedig rányomja bélyegét egyéniségükre.
A potenciazavar okai
A potenciazavar okai: 1. Idegrendszeri, beidegzési zavar
Az esetek kb. felében figyelhető meg a szervezet belső irányításáért felelős (vegetatív) beidegzési egyensúly felbomlása. Szerencsés korban élünk. 1982-ben egy francia urológus műtét során beadott a péniszbe egy gyógyszert, s nagy meglepetésére igen erős erekció lépett fel az altatott betegnél. Az ügy bombaként robbant. A nyugati félteke jól felszerelt intézeteiben orvosok tucatjai kezdtek kísérletezni. Gyógyszer azonban csak szakorvos kezébe való, aki egyénre szabottan, többszöri próbával be tudja állítani a szükséges adagot, és birtokában van az ellenszernek. Az utóbbi öt évben forgalomba kerültek prosztaglandin tartalmú injekciós készítmények is.
Ne feledkezzünk meg utolsó évtizedünk szenzációjáról, a januárban 8 éves születésnapját (itthoni törzskönyvezés) ünneplő kék tablettáról, ami forradalmasította a potenciazavarok kezelését. A férfiak mindig vágytak egy egyszerű, szájon át szedhető szerre, amely kevés mellékhatással bír és nagy hatásfokú. Magam is csak megmosolyogtam volna, ha valaki 10 éve azt mondja, hogy egy szájon át szedhető gyógyszer ilyen hatékony lesz. Mégis be kellett látnom, hogy lehetséges volt, pedig a hasonló próbálkozások százszámra vallottak kudarcot.
Emlékezzünk csak, voltak idők, amikor zellergyökeret rágcsáltak, mozsárban őrölték a kőrisbogár kitinpáncélját. Kipusztulás fenyegette a tigriseket és orrszarvúkat a csontjaiknak tulajdonított férfierő miatt. Nem is beszélve a sex-shopok bőséges, haszontalan választékáról. A probléma az orvosokat régóta foglalkoztatja. Először l668-ból maradt fenn nyoma annak, hogy egy anatómus – De Graaf – leírta a pénisz erekciójához elengedhetetlen vérkeringést. l902-ben már több száz, ún. tónustalan potencia miatt végzett műtétről számoltak be. Igaz, az érzékeny és objektív vizsgálómódszerek hiánya miatt akkor még nem mindig megfelelő indikáció alapján történtek a beavatkozások, az eredmények rosszak voltak, így a módszer feledésbe merült. Ezt követően – Freud munkássága – a potenciazavarok vizsgálatát és gyógyítását elsősorban a pszichológusok kezébe adta. Csak az utóbbi évtizedekben alakultak ki azok a pillanatnyilag csalhatatlannak ismert vizsgálómódszerek, melyekkel pontosan tisztázható a kór oka és megtervezhető a gyógyítás.
A leghitelesebbnek tartott bostoni felmérés szerint az életkorral kb. egyenes arányban növekszik a potenciazavar által érintettek száma. A 40–70 éves férfiak 52%-a küzd e bajjal. A 40 évesek között az arány 39%, az 50 éveseknél 48%, a 60 éveseknél 6l%, a 70 évesnél 69%. Tehát lényegében annyi a százalék, ahány éves a férfi. A későbbiek megértéséhez az okokat körvonalazni kell.
A potenciazavar okai: 2. Pszichés ok
A pszichés eredetű potenciazavar – a szakma megítélése és a nemzetközi tapasztalatok szerint – az esetek alig több mint 15%-a. Igaz, ez huzamosabb ideig fennálló szervi okhoz is társulhat, ami lehet partnertől független, és partnerhez kötött. Előfordul, hogy a jól begyakorolt helyen, otthon valaki jól működik, viszont egy új kapcsolatban, szokatlan szituációban csődöt mond. Ennek az ellenkezője sem ritka.
A potenciazavar okai: 3. Hormonális ok
Ez lehet a hím nemi hormon hiánya, vagy a hím és női nemi hormonok arányának eltolódása a női nemi hormonok irányába. Az ilyen betegek ritkán kerülnek orvoshoz. Általában véletlenül derül ki betegségük, ami azzal magyarázható, hogy a hormonális okból kialakult potenciazavar a libidó hiányával, ill. jelentős csökkenésével jár. Ebből következik, hogy ezeknek a férfiaknak nincs betegségtudatuk, vagyis számukra nem jelent betegséget az impotencia. Ha ilyen páciensre bukkanunk, részletes hormonszint-meghatározás után, a hiányzó hormon adagolásával, vagy az adott hormont termelő szerv serkentésével az egyensúly visszaállítható.
A potenciazavar okai: 4. Gyógyszer-mellékhatások
Gyógyszerhabzsoló korban élünk, az emberek elképesztő mennyiséget szednek be. Mint minden külső tényező, amely a szervezettel kapcsolatba kerül, ez is kívánt és nem kívánt hatásokat fejt ki. Számos, igen fontos gyógyszer hosszas szedés után potenciazavart okozhat, például bizonyos nyugtatók és epilepszia-gyógyszerek, egyes vérnyomáscsökkentők, a gyomorfekély kezelésére használt némelyik készítmény.
Senki ne vádoljon azzal, hogy az impotencia gyógyítását mindennek elébe helyezem, és fontos, életmentő gyógyszerek szedéséről akarom lebeszélni az embereket. Erről szó sincs! De mindig mérlegelni kell a várható hasznot és az esetleges kárt. Vannak, akik saját elhatározásból vagy felületes indikáció alapján hosszú ideig szednek számukra nélkülözhető gyógyszereket, amelyek esetleg elhagyhatók vagy mással helyettesíthetők lennének.
A potenciazavar okai: 5. Érelváltozások
Ez sok beteget érintő, nagy csoport. Az erős dohányosnál az érszűkület minden egyéb tünetet megelőző jele a potenciazavar, valamint rendszerint ezzel jár az évek óta tartó cukorbetegség, főleg, ha nincs rendszeresen beállítva a kezelés. Az utóbbi évek vizsgálatai kimutatták, hogy huzamosabb idő óta fennálló diabétesz esetén a páciensek 50%-ának súlyos fokú potenciazavara van, amely többnyire csak műtéttel gyógyítható. Az utóbbi évek technikai vívmányai tették lehetővé az alapos, mindenre kiterjedő kivizsgálást.
Az érelváltozások két nagy csoportra oszthatók. Az első a vérellátási zavar, amikor az artériákon nem érkezik megfelelő mennyiségű vér, s a pénisz nem képes megduzzadni. A másik a vérelvezetési zavar. Ilyenkor jó az artériás áramlás, bő a vérhozam, de a pénisz azért nem tud megduzzadni, mert a vér egyes szabálytalan vénákon „elszökik”.
A potenciazavar gyógyításának lehetőségei
Elöljáróban jelzem, hogy a potenciazavar kezelésének – nemzetközi normákra és ajánlásokra épülő – „célorientált” módszernek kell lennie. Tehát a kezelési variációkból felkészült urológusnak ki kell zárnia egy esetleges gyulladást, ill. anatómiai rendellenességet, majd a legrövidebb úton tanácsos megoldania a problémát. Az első időszakban nem ajánlott felesleges, időigényes és drága, sokszor kellemetlen vizsgálóeljárásokat végezni, hanem egyszerűbb módszerekkel (tabletták, értágító injekciók) kell törekedni a potencia helyreállítására. A bonyolult vizsgálatokat célszerű meghagyni arra a helyzetre, amikor már az esetleges műtét típusát kell megválasztani.
A kezelés menete
Az első lépés a kórelőzmény felvétele, a „feltárás”. Ez után vázoljuk a páciensnek az alternatív kezelési lehetőségeket. Ilyen a szájon át szedhető (kék, sárga, narancssárga) tabletták alkalmazása, esetleg a pénisz barlangos testébe adott injekciók különböző fajtái. Ilyenkor figyelembe kell venni a páciens járulékos betegségeit, elsősorban a szív- és keringési problémákat, illetve az erre szedett gyógyszereket vagy a véralvadási zavarokat.
A szájon át szedhető gyógyszerek alkalmazása egyszerű, de a megfelelő adag beállítására súlyt kell fektetnünk. Pl. az ismert tabletták több hatáserősségben kerülnek forgalomba, és a legkedvezőbb hatás (optimális keménységű és tartalmú erekció) eléréséhez szükséges legkisebb adagot kell alkalmazni, a mellékhatások elkerülése végett. Ha valamely kizáró ok miatt a tablettás kezelés nem jöhet szóba, az injekció beállítása a járható út. Az esetek egy részében a beteg élete végéig rászorul valamely kezelési formára. Ha a gyógyszerek szedésének, vagy az injekciók használatának nincs eredménye, folytatni kell a kivizsgálást, ami a páciensek 20%-át érinti.
Műtétek
Ha a barlangos test injekciós kezelése is eredménytelen, – súlyosabb szervi elváltozás valószínűsíthető. Ekkor következik az ultrahangos, péniszartériás vérátáramlásmérés, esetleg a barlangos test kontrasztanyagos feltöltése. Így eldönthető, hogy beáramlási zavar, vagy vénás szökés okozza-e a bajt. Ezekben az esetekben már műtétre van szükség. A vizsgálati eredmények függvényében korábban revascularisatiót (artéria-helyreállító műtétet) végeztek, de a megterhelő beavatkozás, és a szerény eredmények miatt ez kiszorult a lehetséges megoldások sorából. Elvégezhető a vérszökést okozó véna megszüntetését célzó műtét, vagy péniszprotézis (szilikonbetét) beültetése.
Senki ne rémüljön meg a protézis szó hallatán, ami a köznyelvben – sajnos – úgy rögzült, hogy „műtestrész”, pl. végtagprotézis, fogprotézis. A péniszprotézis ennek szöges ellentéte. A pénisz barlangos testeibe műtét során beültetésre kerülő, speciálisan erre a célra kifejlesztett szilikon, illetve szilikon-dacron „szerkezetről” van szó, amely a pénisz eredeti alakját megőrzi, kívülről nem észrevehető. Tulajdonosának éppen úgy van kéjérzete és magömlése a közösülés során, mintha normális körülmények között lenne megfelelő merevedése. Tehát biztosítja az egyetlen hiányzó feltételt, a merevedést. A szexuális kapcsolathoz ezen kívül a nemi vágy és a kéjérzet is hozzátartozik, de ezek megvannak. A beavatatlan szexuális partner nem is szerez a protézisről tudomást. Ma már rendelkezésünkre áll a protézistípusok teljes választéka, ami a rugalmastól, az ezüst szállal merevítetten át, az USA-gyártmányú hidraulikusig tart. Tehát, aki más módon nem gyógyítható és biztos eredményre törekszik, annak ez a legmegfelelőbb megoldás.
Vizsgálatok szerint a páciensek 20%-a csak műtéttel gyógyítható. Ismert tény, hogy a huzamosabb ideje (8–10 év) cukorbetegségben szenvedők 50%-ának súlyos fokú potenciazavara van. Az USA-ban, ahol már több tízezer protézisműtét történt, felmérések szerint az ilyen beavatkozáson átesett betegek megelégedettségi indexe 95 százalékos.
Napjainkra a potenciazavar egyértelműen gyógyítható ill. kezelhető betegséggé vált. Ha valaki elhatározza, hogy szabadulni szeretne a gondtól, a kivizsgálási és kezelési sor valamely lépcsőfokán biztos eredményre számíthat. A szégyenérzetet, a szemérmet pedig félre kell tenni, mert egyáltalán nem egyedi problémáról van szó, és az esetek jelentős része viszonylag egyszerűen gyógyítható.
|