Stevia: Cukor helyett csodanövény, aminek hinni lehet

Szárított levelei sokkal édesebbek, mint a répacukor. Nem károsítja a fogakat, ehetik cukorbetegek, nem hizlal, s még antibakteriális hatása is van! A legmeglepőbb; hogy régóta ismerhetnénk, kapható is, s nem élünk vele. Neve: Stevia.

Ha már cukorbeteg vagy, olvasd el, mit tehetsz állapotod kezelésére: A kettes típusú cukorbetegség kezelése.

Miért nem közismert édesítő a stevia?

Paraguay guarani-indiánjai évszázadok óta a stevia leveleivel ízesítik teájukat, "édes levélnek" vagy "édesfűnek" hívják. Használják étvágycsökkentőnek, de bőrbetegségek kezelésére és sebgyógyításra is. Segítségével a sérülések szinte heg nélkül forradnak.
Ki tudja, miért került most hirtelen megint a nagy üdítőgyártó érdeklődésének középpontjába ez a természetes édesítőszer és gyógynövény, amivel tulajdonképpen már itt, Magyarországon is jóformán évtizedek óta együtt élünk. Sokféleképpen írják és mondják, szteviának, sztéviának, sztíviának vagy magyarosan mézfűnek. Teája, kivonata por, folyadék vagy tabletta formájában országszerte kapható a bioboltokban. A fővárosban például húsznál több üzlet forgalmazza, de a vidéki nagyvárosokban is jó eséllyel ráakadhatunk, az internetes forgalmazókról nem is beszélve. A szóra rákeresve az Interneten csak magyar oldalakból több mint 25000 találatra lelhetünk, s bevonult a "lap.hu"-k sorába is. Nem valami gyanús eredetű csodaszerről van szó, a Semmelweis Egyetem tudományos kutatásai között is szerepel a növény hatásainak vizsgálata. Megismervén kedvező tulajdonságait, méltán csodálkozhatunk, hogy kerülhette el figyelmünket, és miért használják csak nagyon kevesen cukor helyett.

Stevia: áldásos gyógynövény

A Stevia rebaudiana Bertoni a 150 ismert stevia faj egyike, a Paraguay és Brazília határán húzódó Amambay hegylánc fennsíkján őshonos. A cserje évelő, mintegy 60 cm magas. Levelei 5-6 cm hosszúak, 2-3 cm szélesek. Az édes ízért felelős vegyületei az úgynevezett steviolglükozidok, a steviosid és a rebaudisin. Feltételezik, hogy a növény mérhetetlen édességével tartja távol esetleges ellenségeit. Tény, hogy rovarkártevője nincs. A levél kivonatának fogyasztása nem növeli a vércukorszintet, javítja a glükóztoleranciát, hosszú távon szabályozza a cukorháztartást. További áldásos élettani hatása, hogy csökkenti a vérnyomást, gyulladáscsökkentő, antibakteriális és gombaölő hatású. Főzete a zöld teánál erősebb antioxidáns. Serkenti a máj, a lép és a hasnyálmirigy működését, rendszeresen fogyasztva csökkenti a fáradékonyságot. Kiváló fog- és ínyápoló. Segít enyhíteni a dohányosok nikotinéhségét, de más szenvedélybetegeknek is hasznára van. A növény sok C- és A-vitamint, többek között cinket, vasat, magnéziumot tartalmaz.

Stevia: a "cukrok cukra" nem csak cukrosoknak

Szárított leveleinek egy grammja mindössze 0,21 kilokalóriához juttatja a szervezetet. Hogyan lehetséges az, hogy egy a cukorrépából vagy cukornádból előállított cukornál, a szacharóznál 300-szor édesebb anyag jóformán nem ad energiát? Úgy, hogy a növény édességét adó vegyületeket az emberi szervezet nem képes lebontani. Hasonlóképpen, mint, mondjuk, a cellulózt, amivel megfelelő enzimek híján nem tudunk mit kezdeni. A steviolglükozidok vagy diterpénglükozidok vízben és alkoholban jól oldódnak. A molekula szerkezetében meghatározó steviol három cukrot, egész pontosan glükózt hordoz.
Mint tudjuk, nem csak a cukrok és szénhidrátok lehetnek édesek. Édesnek érezhetünk nagyon különböző vegyületeket, így többek között az aszpartámot vagy más édesítőszereket is. Ilyenek a stevia természetes, édes vegyületei is. Egyébként szénhidrátok, de nem lebontható cukrok. A steviolglükozidok elégetésével nyerhető energiamennyiség az ember számára pusztán elvi érték, amihez nem férhetünk hozzá, ahogy a molekulában lévő glükózhoz sem. Ezen tulajdonságainak köszönheti, hogy cukorbetegek is bátran fogyaszthatják. Mivel kristályszerkezete stabil, 200˚C-on is sértetlen, így sütésre is kiválóan alkalmas.

A stevia múltja bizonyít

Jóllehet a növény a spanyol hódítók figyelmét sem kerülte el, valójában az 1880-as évek óta tekinthetjük Európában is ismertnek, amikor Moises Santiago Bertoni, olasz természettudós és Rebaudi paraguayi kémikus tudományos vizsgálatoknak vettették alá. Ők mérték föl édes hatóanyagának a mi cukrunknál 300-szor édesebb voltát. Az 1900-as évektől megkezdődött a növény mezőgazdasági termesztése. Fogyasztása Latin-Amerikában elterjedt. 1931-ben Franciaországban két kémikus izolálta az édes ízéért felelős összetevőt, amit steviozidnak kereszteltek. Az 1950-es évek végén Japánban, majd Ázsia több területén is megjelentek a steviaültetvények, s ott ma is a legkedveltebb édesítőszer, melynek egészségre való ártalmatlan, sőt inkább kedvező hatását számos, főként japán kutatás támasztja alá. Hosszú évek óta fogyasztva sem tudunk káros mellékhatásáról. Nem csak Dél-Amerikában, Ázsiában is korlátozás nélkül kapható élelmiszer, Japánban például az édesítőszerek közötti 41 %-os piaci részesedéssel.

Hirdessen cukorbeteg portálunkon! Kedvező ár, nagy látogatottság! Tekintse meg médiaajánlatunkat itt