Tej: élet, erő vagy betegség?

Forrás: Lifenetwork

Míg a skandináv népeknél a tejcukorérzékenyek aránya 5-15, addig Japánban 58-90 százalék, de vannak olyan országok, ahol az arány még ennél is magasabb. Ennek oka a szakértők szerint az, hogy egyre nagyobb mennyiségben fogyasztunk laktózt tartalmazó élelmiszereket, és legtöbbjükről nem is tudjuk, hogy megtalálható benne ez a diszacharid. Születésünk után szervezetünk még tökéletesen feldolgozza a tejcukrot, pedig az emberi tejnek a legmagasabb laktóz koncentrációja az anyatejnek van, körülbelül 7 százalék - az állati eredetű tejben ez az arány csak 4-5 százalék. A csecsemő életének első hat hónapja alatt az anyatej biztosítja a teljes energia- és tápanyagszükségletet

A felépülést követi a leépülés

A laktázaktivitás a magzati korban a 12. héttől mérhető a vékonybél-nyálkahártyában, a 26-38. héten jelentősen növekedik, és röviddel a szülés után éri el maximumát. Az enzimaktivitás a szoptatási periódus után, 3-5 éves kortól fokozatosan csökken, felnőttkorban az eredetinek már csak egytizede. Vagyis a felnőtteknél gyakori a laktázhiány, illetve a nagyon alacsony laktázaktivitás a vékonybél-nyálkahártyában. Az enzimszint elégtelensége öröklődhet, így gyakori a családi halmozódás.

Ha az állatvilágot nézzük, az emlősökben a szoptatási periódus után mindig megszűnik a vékonybél tejcukorbontást végző enzimének termelése, ugyanis a felnőtt emlősök nem tudnak már tejet fogyasztani, tehát vékonybelükben felesleges a laktázenzim jelenléte. Igaz ez az emberi fajhoz legközelebb álló minden főemlősre is. Csakis az ember őrzi meg a tejcukorbontó készségét a csecsemőkoron túl is. Ám az életkor előrehaladtával ez a képesség csökken, és a különböző népcsoportoknál - más és más időben - szűnik meg.
Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy a genetikailag programozott tejcukorbontó enzimhiány nem betegségnek, hanem az emberi szervezet tipikus állapotának tekinthető. Vagyis felnőttkorunkra egyszerűen minimálisra kéne mérsékelnünk a tejtermékek fogyasztását, ami a 3-4 generációval idősebb lakosság körében magától étetődő volt, hisz a boltok polcain akkoriban jóval szerényebb volt a választék.

Mitől alakulhat ki tejcukorérzékenység?

Koraszülöttség: a laktázaktivitás a születéskor (40. hét), illetve röviddel utána éri el maximumát; a korábban született újszülötteknél relatív laktázhiány áll fenn, ez bizonyos idő eltelte után rendeződik.

Veleszületett laktáz felszívódási zavar: e betegségben a bélnyálkahártya hámsejtjei nem képesek kiszűrni egyes cukrokat, így felszívódhat a le nem bontott laktóz is, ami a vizeletben is kimutatható.

Felnőttkori laktázhiány: oka a bélnyálkahárya fertőzésből vagy gyulladásból eredő sérülése, és az ezzel járó enzimtermelési zavar.

Baktériumflóra zavar: ebben az esetben is a laktáz funkciója károsodik leghamarabb, következménye laktózmalabszorpció, laktózintolerancia).
A gyomor-bél műtétek: ha rövidül a vékonybél hossza, romlik a tejcukor feldolgozás is.

Lisztérzékenység esetén: mindig kimutatható laktázenzim elégtelenség. Gluténmentes étrend mellett a betegség teljes javulása esetén is csak igen későn csökken a tejcukorérzékenység.

További okok lehetnek még: fertőző bélgyulladás, hasnyálmirigy-betegségek, bélférgesség, bélgombásodás, felgyorsult bélműködés, egyes gyógyszerek (neomycin, citosztatikumok, szteroidok...).

Kevés tej, kevés baj

A nagy mennyiségben fogyasztott tejtermékkel kapcsolatban egy másik probléma is felmerül. A tej - mint minden természetes állapotában elfogyasztott élelmiszer - eleve tartalmaz olyan enzimeket, melyek segítik a szervezetet az emésztésben. Az enzimek azonban rendkívül hőérzékenyek, 39 celsius fokon már sérülnek. Az általunk fogyasztott tejtermékek pedig kivétel nélkül többszörösen hőkezeltek, így emésztőrendszerünk nem kap kívülről jövő támogatást a feldolgozásukhoz.

A magas laktázbevitelt az emésztőrendszer támadásként értékelheti. A tüneteket a rossz lebomlás során keletkező anyagok idézik elő. Ilyen az 1-4 órán belül jelentkező felfúvódás, szélgörcsö, bélkorgás, bélzubogás, hasi fájdalom, feszülés, émelygés, hányinger, hasmenés, rossz általános közérzetet, sőt, akár bőrtüneteket is. A keringésbe felszívódó hidrogén - eljutva a központi idegrendszerbe -, fejfájást válthat ki. Amennyiben a laktózintoleranciából fakadó stresszhelyzet tartósan fennáll, a felnőtteknél súlycsökkenés jöhet létre, kisgyermekeknél a növekedés is megállhat.

Hogyan lehet kiderítetni?

- Fizikális vizsgálatkor az orvos diffúz hasi érzékenységet, puffadást talál. A hasfalon hallgatózva a vékonybelek területén heves bélmozgások hallhatók.
- Táplálkozási szokások kiderítése: ilyenkor a naponta elfogyasztott laktóz összmennyiségét és a napi elosztást kell megállapítani.
- Tejelhagyásos próba: a tejet több napig tartó kihagyása után a panaszok gyorsan megszűnnek, ismételt adásra újra visszatérnek.
- Laboratóriumi vizsgálatok során a székletből laktóz mutatható ki. A széklet normális esetben teljesen szénhidrátmentes. A széklet vegyhatása savas (pH 5,5 alatt van) a tejsavas erjedés következtében.
- Laktózterheléses teszt: Reggel, éhgyomorra, vízben oldva 50 g laktózt adnak. Ezt követően a klinikai tünetek fellépését várják.
- Kilégzett hidrogén- (H2-) próba: egészséges emberben csak a vékonybél utolsó részén és a vastagbélben van H2-képző baktériumflóra; ide jó emésztési és felszívódási viszonyok esetén nem kerülhet le nem bomlott szénhidrát. Ha sok a kilélegzett levegőben a H2, akkor az arra utal, hogy rossz a tejcukor lebontása.

A helyes mérték

Napi 2 dl tej, lassan elfogyasztva  még jól tolerálható a felnőtt szervezet számára is. Azonban az emellett elfogyasztott tejtermékek - sajtok, joghutok, krémes édességek, stb. - már túlzott megterhelést jelenthetnek enyhe laktáz intolerancia esetén is. Azt csak kevesen tudják, hogy a következő ételek is tartalmazhatnak latózt: kenyér és péksütemények, gabonafélék, instant italporok, margarinok, salátaöntetek, cukorkák, felvágottak, félkész- és készételek A tejcukrot adalékanyagok is tartalmazhatnak, mint például a tejpor, savópor, savó, citopánpor. De megtalálhatjuk a tejsavó alapú édesítőszerben is (Laktit-E966).

Aki arra gyanakszik, hogy erősebb intoleranciája van, az egy időre teljesen iktassa ki étrendjéből a laktózt teljesen iktassa ki, majd fokozatosan, kis mennyiségű tejes ételek bevitelével bővítse a diétát  - s közben figyelje, meddig mehetsz el. Növelhetjük laktóztűrő képességünket úgy, hogy tejet naponta többször, kis mennyiségben fogyasztunk, vagy egyéb ételekkel - müzlivel - együtt viszük be. Savanyított formában is fogyaszthatunk tejterméket: ezek tejcukortartalma 25-40%-kal kevesebb - a joghurt 100 g-ja például csak 3,4 g laktózt tartalmaz. A sajtok közül laktózmentes például a Pannonia, parmezán, a trappista, a gauda,az eidami, valamint a camembert, a brie, és a roquefort is. A cheddar-, a swiss- és a parmezánsajt a tejnél kevesebb laktózt tartalmaz... A patikákban tejcukorbontó enzimkészítmények (laktózkapszulák, tabletták) is kaphatók, ha ezeket étkezés közben vesszük be, kivédhetjük a tüneteket.