A bárányhimlő (varicella zoster) megelőzése

Bárányhimlő

A bárányhimlő (varicella zoster) betegség leírása

Sajnálatos tény, hogy a  védőoltások korában a bárányhimlő az egyik leggyakoribb fertőző gyermekbetegség. A gyermekkorban általában enyhe lefolyású, jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedést - csakúgy, mint az övsömört - a varicella zoster nevű vírus okozza. A bárányhimlő korántsem ártalmatlan betegség, minden tizedik megfertőzöttet súlyos szövődményekkel is kezelni kell. Az emberek 85-90%-a még gyerekkorban átesik a fertőzésen.

A bárányhimlő terjedése

A betegség rendkívül ragályos: cseppfertőzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik. A lappangási idő - körülbelül 14-21 nap - után jelentkeznek az első kiütések. A beteg azonban már 1-2 nappal a jellegzetes foltok megjelenése előtt is fertőz. Ha valaki elkapta a betegséget, általában két hétig nem panaszkodik, amíg a vírusok a szervezetében szaporodnak. Bárányhimlő járványok kialakulása leginkább a téli és tavaszi hónapokra jellemző. A betegség lefolyási ideje 1-2 hét. 

A bárányhimlő tünetei

A viszkető pöttyök mellett gyakori a nem túl magas láz (37,5-38,5 °C), a gyengeség, étvágytalanság és hasfájás. A bárányhimlős gyermekek a viszketős hólyagok miatt igen nyűgössé, nehezen kezelhetővé válnak. Gyakori tapasztalat az is, hogy családon belül a másodikként megbetegedő gyermeken lényegesen több hólyag jelentkezik, a harmadiknak pedig már a bőre színe is alig kivehető a sok hólyag miatt.

A kiütések jellegzetesek. Először színes gombostűfejnyi foltok (makulák), majd göbcsék (papulák) észlehetők, amelyeken többnyire egy napon belül megjelennek a harmatcseppre emlékeztető hólyagok (vezikulák). A hólyagok testszerte mindenütt, a hajas fejbőrön, a törzsön, a tenyéren, a talpon, sőt, még a nyálkahártyákon, például a szájban is megjelenhetnek. A szerencsések átvészelik pár tucat hólyaggal, de 4-500 bőrjelenség sem ritka. A vezikulák belseje két-három napon belül megzavarosodik, gennyessé válik (pusztula), közepe behúzódik, majd pörkké szárad. A gyógyulást kimondani a pörkök leválása után lehet, de maguk a pörkök már élő kórokozót nem tartalmaznak.

A bárányhimlő következményei

Bár a bárányhimlő gyerekkorban többnyire komplikációk nélkül átvészelhető és enyhe lefolyású, előre nem kiszámítható, hogy kinek lesznek szövődményei. A bárányhimlőre igazán hatékony gyógyszer nincs (vírusellenes készítmény indokolt esetben adható), a betegnek meg kell várnia, míg az immunrendszere megküzd a betegséggel.  Serdülőkortól kezdve súlyosabb lehet a betegség, valamint szövődményei is gyakrabban fordulnak elő. A varicella vírussal szemben fokozott veszélynek vannak kitéve a várandós édesanyák és az újszülötteik, az immunhiányos emberek, a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok és az egészségügyben dolgozók.

A bárányhimlő átvészelése életre szóló védettséggel jár ugyan, de ez az immunitás az évek múlásával megkopik. A bárányhimlőn átesettek szervezetében még hosszú évekig lappang a vírus a gerincoszlop melletti idegdúcokban, és az immunitás gyengülésével - főleg idősebb korban, daganatos megbetegedés, AIDS, kemoterápia esetén - övsömör formájában jelentkezik.

A bárányhimlő megelőzése

A bárányhimlő kétféleképpen előzhető meg: aktív és passzív immunizációval

Az aktív megelőzésre védőoltás formájában több mint két évtizede lehetőség van. Az első, élő, gyengített (attenuált) bárányhimlő elleni vakcinát a japán Takahashi professzor és munkacsoportja fejlesztette ki, amelynek módosított változatait azóta a világ több országában, így Magyarországon is törzskönyvezték. A hazánkban is beszerezhető vakcina a nem kötelező védőoltások közé tartozik. Hatékony, tartós immunitás kialakítására alkalmas és kevés mellékhatással jár. Védőoltással a bárányhimlő szövődményeivel együtt megelőzhető: így az életkor előrehaladtával egyre súlyosabb lefolyású betegség kivédhető, valamint a veszélyeztetett csoportok indirekt védelme is biztosítható a velük gyakran érintekzők immunizálásával.

A bárányhimlő elleni védőoltással kapcsolatban fontos tudni, hogy a vakcina kb. 90%-os hatékonyságú. Ez azt jelenti, hogy a beoltottak 10%-a megfertőződhet bárányhimlővel az oltás után is, a betegség azonban az oltottakban sokkal enyhébb és gyorsabb lefolyású – többnyire csak néhány pöttyel jár -, a szövődmények pedig biztosan elkerülhetők az oltásnak köszönhetően.

A világ több országában (pl. USA, Kanada, Uruguay, Japán, Korea, Finnország) ez a védőoltás már az életkor szerint, minden gyermeknek ajánlott védőoltások között is szerepel. Oltással meggátolható a járvány kialakulása gyermekintézményekben és egyéb zárt közösségekben. Alkalmazásával az oltottakban ritkább a felnőttkori övsömör előfordulása, és enyhébb annak lefolyása. A védőoltás 9 hónapos kortól adható, de érdemes megvárni vele a 15 hónapos kort. Megfelelő védettség eléréséhez 12 éves korig 1 oltás, míg 13 éves kor felett 2 oltás szükséges. Bármilyen más védőoltással egyidőben beadható, de csak ellentétes oldalra vagy karba. Nem szívható össze egy fecskendőbe egyik oltással sem. Oltással 15-20 nap alatt alakul ki a védettség, míg a bárányhimlő lappangási ideje 14-21 nap. A megfertőződést követő 72 órán belül a védőoltás elvileg még hatásosan megelőzheti a súlyos betegség kialakulását.

A bárányhimlő kezelése

Az enyhe lefolyású esetek csak tüneti kezelést igényelnek. A kínzó viszketést nem krémekkel, nem nedves borogatással, legfeljebb kevés mentolos hintőporral lehet enyhíteni. Így meggátolható a vakarózás, amely továbbterjesztheti a fertőzést, és hegeket is okozhat.
A bakteriális fertőzés veszélye miatt a bőrt tisztán kell tartani, pl. szappannal és vízzel gyakran le lehet mosni, az elvakarás megakadályozásához a körmöket le kell vágni, a kezeket és a ruházatot tisztán és szárazon kell tartani. Naponta akár többször is lehet zuhanyozni, de az ülőfürdő nem ajánlatos.
Viszketést csökkentő gyógyszerek, így például szájon át szedhetô antihisztaminok is használhatók. Ha másodlagos bakteriális fertőzés alakul ki, antibiotikum alkalmazása szükséges. A már bárányhimlős beteg gyógyszeres kezelése indokolt esetekben ún. vírusellenes készítményekkel (aciklovir) történik, mely kezelés a kiütések megjelenésétől számított 24 órán belül elkezdve mutat bizonyított hatékonyságot.

A bárányhimlő szövődményei

A bőrsebek gennykeltő baktériumokkal felülfertőződhetnek, és ez a szövődmény bőrgennyedést, hólyagos ótvart vagy magas lázzal és hidegrázással járó orbáncot okozhat.
Súlyos szövődmény a vírus okozta tüdőgyulladás, mely főleg felnőttekben, újszülöttekben vagy immunhiányos emberekben fordulhat elő.

Szív-, máj- és ízületi gyulladás is előfordulhat, mint komplikáció.
A bárányhimlő leggyakoribb idegrendszeri komplikációja a kisagyi gyulladás. Ez a komplikáció a mozgás összerendezettségének megszűnésével, az akaratlagos mozgások végrehajtása közben tapasztalt remegéssel, illetve beszédzavarral, hányingerrel, hányással jár. A riasztó jelek ellenére általában jóindulatú, minden beavatkozás nélkül is 2-3 hét alatt gyógyuló betegségről van szó.
Ritka, de annál veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás. Ezer esetből egyszer lép fel, a betegség vége felé vagy a gyógyulás után 1-2 héttel. Az agyvelőgyulladás fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okozhat, s bár lehet halálos, a felépülés esélye általában jó.

A Reye-szindróma ritka, de súlyos májkárosodással és agyvelőbántalommal járó szövődmény. Csaknem mindig 18 éven aluliakban lép fel, és 3-8 nappal a kiütések megjelenése után kezdődik. A nagyon ritkán előforduló, de gyakran halálos tünetegyüttes akkor alakulhat ki, ha bárányhimlős vagy influenzás kisgyermek lázcsillapítás céljára aspirin tartalmú lázcsillapítót kap.