Online marketing tanácsadás, cukorbeteg tanácsadás, cukorbeteg oktatás, hasznos tanácsok , diétás tanácsok cukorbetegeknek

Diétás tanácsok cukorbetegeknek 2. rész

Mit egyen a cukorbeteg?   Az étrend megtervezésekor alapvető szempont, hogy az étrendben szereplő élelmiszerek, élelmi anyagok összessége megfelelő mennyiségben tartalmazza a szervezet számára szükséges tápanyagokat (fehérje, zsír, szénhidrát, vitamin, ásványi anyagok ).  Sem többet, sem kevesebbet.

Ismerkedjünk meg a tápanyagokkal a cukorbeteg szemszögéből!

Szénhidrátok:

Energiát adó tápanyagok. 1g szénhidrátból a szervezetben 4 kcal energia keletkezik. A táplálékban előforduló szénhidrátok főbb típusai:

Cukrok:

Szőlőcukor ( glukóz)  mely a gyümölcsökben, mézben található, de a répacukor egyik alkotórésze is, gyümölcscukor (fruktóz)  mely főként gyümölcsökben található, egyúttal a répacukor másik alkotóeleme, tejcukor (laktóz),  mely szőlőcukrot is tartalmaz és a tejtermékekben fordul elő, végül a malátacukor (maltóz),  mely kizárólag szőlőcukorra bomlik le és a sörben, valamint a malátakávéban fordul elő.

Összetett szénhidrátok:

Keményítő, mely teljes egészében szőlőcukorra bomlik le az emésztőrendszerben, és a búzalisztben ( kenyérben, pékárúban, tésztafélékben) a burgonyában, rizsben, kukoricában, szójában, hüvelyesekben, kisebb mértékben a zöldségekben, salátákban található.
Az emberi szervezet számára nem emészthető szénhidrát a legtöbb növényi rost, mint a cellulóz (korpában vagy a pektin gyümölcsökben).
Táplálkozásunk szegény növényi rostokban ezért ezek bevitelének növelése feltétlenül kívánatos.
A növényi eredetű élelmiszerek több-kevesebb mennyiségben tartalmaznak szénhidrátot valamilyen formában. Az élelmiszerek, ételek vércukorszint emelő hatása attól függ, hogy mennyi emészthető (hasznosuló) szénhidrát van bennük. Eszerint három csoportba oszthatjuk a szénhidráttartalmú élelmiszereket: kerülendők, mérve fogyasztandók, szabadon fogyasztandók.

•  Kerülni ajánlatos azokat amelyek gyorsan és nagymértékben emelik a vércukorszintet:  szőlőcukor, répacukor, malátacukor, méz, minden cukrozott üdítőital, cukorkák, bonbonok, keserű csokoládék, befőttek, dzsemek, a gyümölcsök közül a szőlő, illetve valamennyi aszalt gyümölcs

•  Mérni és számolni kell azokat, melyek jelentős mennyiségű jól hasznosítható szénhidrátot tartalmaznak. Ezek: lisztes árúk, fehér, félfehér és barna kenyér, zsemle ,kifli, száraztészta, rizs, búzadara, zsemlemorzsa, sós korpás diabetikus kekszek, natúr gabonapelyhek, müzli, burgonya, sárgarépa, kukorica, zöldborsó, sütőtök, hüvelyesek, tej, joghurt, kefir, gyümölcsök, cukrozatlan gyümölcslevek. A tésztafélék között vannak a vércukrot jobban (nudli, galuska, kocka, metélt tészták) és kevésbé (spagetti,  makaróni) emelő tészták. A kenyérfélék közül csupán a teljes kiőrlésű lisztből készült, szinte fekete korpás kenyereknek kisebb a vércukoremelő hatása. A tejszínes fagylaltok és a tejcsokoládé a vércukrot közepesen emelő élelmiszerek közé tartoznak. Igen lassan és elnyújtva emelik a vércukrot a szárazhüvelyesek (bab, borsó, lencse) melyeket ezért is célszerű beiktatni az étrendbe.
• Számolás nélkül fogyaszthatjuk azon szénhidráttartalmú élelmiszereket, melyek nem okoznak számottevő vércukor- emelkedést,  azaz nyugodtan ehet belőle annyit mint bárki más. Ilyen a legtöbb zöldség, különösen a leveles zöldségfélék (saláta, káposztafélék, paraj, sóska) továbbá zöldbab, zöldpaprika, retek, karfiol, karalábé, uborka, paradicsom, brokkoli, petrezselyem gyökér, spárga, zeller.

A szénhidrátot tartalmazó étel vércukorszint emelő hatása a benne levő szénhidrát mennyiségében és összetételén kívül számos egyéb tényezőtől is függ. Így pl. az étel halmazállapotától (folyadékok erőteljesebben emelik a vércukorszintet) a konyhatechnikai feldolgozottság fokától,  pl. a reszelt alma, a pürésített burgonya gyorsabban emeli a vércukrot. Az ételek fehérje illetve zsírtartalma is messzemenően befolyásolja (mérsékli) azok vércukor emelő hatását.

Ha inzulinnal kezelt cukorbetegről van szó, akkor a vércukorszint nagyobb ingadozásainak elkerülése végett arra biztatjuk Önt, hogy ellenőrizze méréssel az étkezés előtti és étkezés utáni vércukorszintjét azért hogy az elfogyasztott élelmiszerek vércukorszint emelő hatásával tisztában legyen.

Fehérjék:

A fehérjék amellett hogy a szénhidrátokhoz hasonlóan energiát is adó tápanyagok (1g elégetéséhez 4 kcal energia keletkezik) szolgáltatják szervezetünk számára a nélkülözhetetlen építőköveket, az aminosavakat. A fehérjékhez részben húsok, húskészítmények, halak, tejtermékek, tojás (állati eredetű fehérjeforrásaink) részben kenyérfélék, liszt, rizs, száraz hüvelyesek, szója (növényi eredetű fehérjeforrásaink) révén jutunk hozzá.
Az állati eredetű fehérjeforrások kiváló minőségű, úgynevezett teljes értékű fehérjéket tartalmaznak, ezért ezekből célszerű fedezni a napi fehérjeszükségletet kb.50%-át.
Az állati eredetű fehérjék nem önmagukban, hanem zsírral és a tejtermékekben szénhidráttal együtt fordulnak elő az élelmiszerekben. Célszerű, hogy minél soványabb tejet, tejtermékeket, húst, húskészítményeket illesszen az étrendbe, mivel csak ily módon biztosítható az energiát adó tápanyagok megfelelő aránya. Ezért a zsíros húsok, húskészítmények helyett fogyasszon inkább sovány marha-, sertés és szárnyas húst, halat, gépsonkát, sonka szalámit, baromfi felvágottat, zalahúst, párizsit, virslit is kerülje, illetve csak alkalmanként fogyasszon zsíros kolbászt és szalámiféléket, pl. olasz, és téliszalámit, turista szalámit, kenőmájast.
Ugyanígy előnyösebb a sovány, 1,5% zsírtartalmú tej, és a  sovány sajtok fogyasztása. Jó tudni: a testtömeg felesleg létrejöttéért elsősorban nem a szénhidrátok, hanem a túlzott mértékben fogyasztott zsiradékok a felelősek.

Zsírok:

Energiát adó tápanyagok. 1g zsír elégetése során 9 kcal energia szabadul fel a szervezetben.
A táplálékkal a szervezetbe bekerülő zsír eredete alapján lehet állati vagy növényi. Helyes, ha az állati és a növényi eredetű zsiradékok fele- fele arányban oszlanak meg a napi táplálékban. Mivel a húsok, húskészítmények, tejtermékek révén jelentős mennyiségű állati eredetű ( úgynevezett rejtett)  zsiradékot veszünk magunkhoz, ezen felül lehetőleg ne fogyasszunk állati eredetű zsiradékot (sertészsír, vaj). Ételkészítéshez, kenyérkenéshez inkább növényi eredetű zsiradékot használjuk (olaj, margarin).
Ahhoz hogy ne lépjük túl a napi zsírbeviteli ajánlást a megfelelő nyersanyag válogatás mellett célszerű olyan konyhatechnikai módszereket alkalmazni, melyek nem növelik, inkább csökkentik az ételek zsírtartalmát ( grillezés, sütés teflon edényben, alufóliában, grill zacskóban, roston)

Vitaminok:

A szervezet számára nélkülözhetetlen mikro tápanyagok. Mivel a szervezet néhány kivételtől eltekintve nem képes szintetizálni, a táplálékkal kell bevinni. A helyesen összeállított vegyes étrend biztosítja a szervezet számára szükséges valamennyi vitamint és ásványi sót.
Megkülönböztetünk zsírban oldódó (A, D, E, K), valamint vízben oldódó ( B1, B6, B12, C vitamin, niacin) vitaminokat. Törekedni kell arra hogy a fokozott vitamin szükségletet, például  terhességben, szoptatáskor, idős korban  is a vitaminokban gazdag táplálék fedezze.

Ásványi anyagok:

A szervezet felépítésében és egyes anyagcsere folyamatok szabályozásában van fontos szerepük. Fő képviselőik: a kalcium, a foszfor, nátrium, és a kálium.
A konyhasó révén a szükségletet 3-4 szer meghaladó mennyiségben veszünk magunkhoz nátriumot és ez fontos szerepet játszik a magas vérnyomás keletkezésében.  A legtöbb konyhasót a húskészítmények, és a kenyér tartalmazza.
A megfelelő kálium bevitelt főleg zöldségfélék, gyümölcsök fogyasztásával biztosítjuk. A magnézium a gabonafélékben, hüvelyesekben, olajos magvakban található nagyobb mennyiségben . A vas fő forrásai a máj és a húsfélék.

Összefoglalva:

Az étrendet minden esetben úgy kell összeállítani, hogy az valamennyi tápanyagot ( fehérjét, zsírt, szénhidrátot, vitaminokat, ásványi anyagokat)  tartalmazza a szükséges mennyiségben. Ez leginkább akkor biztosítható, ha étrendjét minél többféle élelmiszerből válogatva állítja össze.

Folytatása következik: a cikksorozat következő részében az élvezeti szerek (kávé, tea, alkohol, dohányzás) cukorbetegekre gyakorolt hatásáról lesz szó.

Ha már cukorbeteg vagy, olvass bele, milyen lehetőségek léteznek a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére: "A 2-es típusú cukorbetegség kezlése"