Cukorbeteg fórum

Influenza járvány 2011-12 megelőzés, gyógyítás védekezés, védőoltás

remka | 2012-07-29 12:30 Aranyhal részére

Aranyhal,

 

Miert gondolod, hogy az ekcemanak koze lehet a diabeteszhez? Azt irod, hogy Gergonel ez volt az elso tunet.

 

En is aggodva figyelem a kicsit, es folyamatosan osszehasonlitgatom Martinnal (pl neki is kiuteses lett az arca, masik fiamnak nem, neki is kell tapszer potlas, masik fiamnak nem kellett, es meg egy csomo minden) de ezek a dolgok meg nem jelentik azt, hogy naluk is kialakul a diabetesz. Szerintem nekunk magunkban kell rendbetennunk a dolgokat, mert nem elhetunk ugy, hogy folyamatosan rettegunk, vajon mikor alakul ki naluk is a cukorbetegseg. Az persze mas, hogy megprobaljuk elkerulni azokat a dolgokat, amik esetleg (szerintunk) hozzajarulhattak a diabeteszhez (felesleges oltasok, szteroidok, felesleges antibiotikumok, tej, stb) 

 

 

Aranyhal | 2012-07-29 08:47

A kicsi lányomnak nem csak vírusos torokgyulladás jött ki pár nappal a védőoltás beadása után, hanem megjelent egy-egy ekcéma szerű száraz folt is a térdein. Az egyik már nagyobb, mint volt. Gergőnél ez volt az első tünet.

Pedig genetikailag nem hordozza a gént és 0,03% a valószínűsége, hogy 1-es típusú cukorbeteg legyen, ami az átlagnál kisebb! Nagyon el vagyok keseredve! Nem igaz, hogy ebben az országban nincs arra lehetőség, hogy elkerüljük ezt a nyavajás kötelező védőoltást! Még úgy sem, hogy igazoltan a gyerekem életét védem! Nem tudom, hová és kinek írjak még, hogy legyen foganatja!!!!!

Aranyhal

Aranyhal | 2012-07-28 20:38 remka részére

 Bizony-bizony... szépen átvernek ám minket! De nem csak egy helyen, az élet szinte minden területén.

Így vannak bejáratott üzletek, ahol tudják, mit keresek. Kozmetikumot pl. már szinte senki sem ad nekem ajándékba, mert lévén perubalzsam és illatanyag allergiám is, valamint erős érzékenységem a bőrirritáló szerekre, csak azt tudom használni, amit hosszú évek alatt kikísérleteztem. (Palmolive tusfürdő, Vichy krémek, bizonyos parfümök.) Idővel annyira kifejlődött az érzékem, hogy elég csak beleszagolni az adott készítménybe, már tudom, hogy nem lesz jó - és tényleg... Kisebbik fiam még nem tudom, mire allergiás, de tudfürdő helyett már most csak a tartósítószer és illatanyag mentes gyógyszertári fürdetőt és testápolót tudja használni. Egyébként sebes lesz a bőre. Csak, hogy elmondjam, amit az orvos fürdetőnek felír, az tartalmaz tartósítószert és illatanyagot is. Külön kell kikevertetnie a mentes verziót. Kicsi lányomat még most is csak vízzel fürdetem. A fején csak ott van sebhorrea, ami előzőleg tejkiütésnek lett nevezve, ahol az én testemhez bújik (nyakam alá). Ezt egyébként sokan tévesen koszmónak hívják és sajnos leolajozzák, amitől kihullik a baba haja. Én írattam rá krémet, igaz, szteroidos, de a gyerekek haja mind megmaradt.

Aranyhal

remka | 2012-07-28 10:35

Sziasztok!

 

Utánanéztem annak, hogy mit tartalmaz a Chicco melltörlő kendő, amit még szülés előtt vettem (szerencsére talán ha 2x használtam, ezek után biztos nem fogom többet!).

Elképedtem, hogy mivel mérgezik a csecsemőket. Ezek után el se merem olvasni, hogy mit tartalmaz egy popsitörlő. Most már értem, hogy Aranyhal miért nem használ popsitörlőt, lehet ezután én sem fogok csak ha nagyon muszáj.

 

A melltörlő kendőre az van írva, hogy a kendő használata után nem szükséges a melleket vízzel is lemosni, mert a hatóanyagok nem ártalmasak a baba számára.

 

A melltörlő kendő összetevői:

 

-Aqua (Water/Eu) A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevőszámára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

 

-Liquidum Paraffinum (az ásványi olaj szebben kifejezve!): A Paraffinum liquidum sterilisatum steril paraffin-olaj, kőolajból előállított, szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú (sűrűn folyó) kristálytiszta, íztelen olajszerű folyadék, hosszú szénláncú szénhidrogének keverékéből áll, ami egy nagyon durva bőrkárosító kőolaj származék

 

-Steareth 10

 

-Triticum Vulgare (Hydrolized Wheat Protein ) Búzacsíraolaj

 

-Butyris Lac (Nonfat Dry Milk) Természetben előforduló anyag, a tehéntejből vagy tejszínből való vajköpülésből származó folyadék (író) dehidratálásával kapott por | | Hajkondicionáló anyag/bőrkondicionáló anyag |

 

-PEG-5 PEG (Polietilén-glikol): nem mérgező vegyületek, viszont a bőrt áteresztővé és sérülékennyé teszik a káros anyagokkal szemben, használatuk főleg sérült bőrfelületen kerülendő! Főleg: PEG-10 M, PEG-14 M, PEG-32, PEG-4, PEG-6 Stearate, PEG-7, PEG-8 Esters

 

-Ethylhexyl StearateTartósító, szintetikus anyag

 

-Phenoxyethanol: szintetikus anyag

 

-Diazolidinyl Urea, Imidazolidinyl Urea, mindkettőszintetikus karbamid, amelyekkel a valódi és jótékony hatású karbamidot (Urea) próbálják helyettesíteni. Sajnos a bőrbe való felszívódása közben formaldehidet ad le, amely allergén, mérgező és fehérjekárosító anyag. Ennek ellenére sok bio-nak mondott és úgynevezett “prémiumtermékben” is megtalálható.

 

-Disodium EDTA Szintetikus anyag, allergiát okozhat.Mint tartósító nem engedélyezett, ezért főleg mint nedvesítő és lágyító szerepel.

 

-Butylhydroxyanisol (BHA), amelyek szintetikus antioxidánsok, öregedésgátló készítményekben a természetes antioxidánsok helyett, vagy egyéb kozmetikumokban tartósítószerként alkalmazzák őket. Károsíthatják az immunrendszert, az örökítő sejteket és a magzatot. Elváltozásokat okozhatnak a pajzsmirigyben és a májban, felhalmozódnak a zsírszövetben.Számomra az a megdöbbentő, hogy ezt a két vegyületet még prémium kategóriás és biotermékekben is alkalmazzák. Az élelmiszeripar – tudvalevő káros hatása miatt már csak korlátozottan alkalmazza mindkettőt.

 

-Methylparaben, butylparaben, ethylparaben, isobutylparaben, propylparaben: Gombaölő (penészedésgátló) tartósítók, magas víz, illetve fehérje tartalmú készítményekben használják: bőrirritációt, kontakt dermatitist és kontakt bőrallergiát okozhatnak. A parabének ösztrogén utánzatok: a butylparaben és isobutylparaben hatása a legerősebb, ezt követi a propylparaben, ethylparaben és methylparaben. A túl nagy mennyiségű ösztrogén mellrák, petefészekrák, méhrák és hererák okozója, és hatása van az embrió fejlődésre is. Nemrégiben a tudományos kutatók mellrák vizsgálatot végeztek, és minden egyes mintában találtak felhalmozódott parabéneket.

 

Aranyhal | 2012-07-27 18:35 remka részére

Szia Remka,

 

Én is csak találgatok és feltételezéseket gyártok: pl. az inzulinnal együtt termelődő Cpeptid a vesén át ürül.

A többit csak találgatom....

remka | 2012-07-27 18:09

Aranyhal,

 

Elolvastam, amit írtál, nem tudom, hogy mennyi idő alatt okozhat problémát az alumínium a vesében, és hogy az a mennyiség, ami az oltóanyagban volt, az milyen hatást gyakorolhatott a kicsik szervezetére. Bár gondolom nem véletlen, hogy kivonták az új oltóanyagokból.

 

Két dologra tudok gondolni a mi esetünkben: 

- az oltás legyengítette a fiam immunrendszerét. ezért nem tudott megbirkózni azzal a baktériummal (E.coli), amivel normál esetben (egészségesen) megbirkózott volna, ezért alakult ki nála 5 nappal később vesemedence gyulladás.

- minimális fokú vese üregrendszeri tágulata volt (erről korábban nem tudtunk), és az oltóanyagban lévő aluminium okozott esetleg valamilyen problémát.

 

Nem értek hozzá, ezek csak feltételezések, de inkább az első verziót tartom elképzelhetőnek.

 

Az is érdekes, hogy a leleten, amit akkor 2 hónaposan készítettek az éhomi vércukra 7 volt. A későbbi leleteken (5,5 éves koráig jók voltak a cukrai).

Aranyhal | 2012-07-27 13:28

Ezt kapta 2011-ig a két hónapos csecsemő a KÖTELEZŐ védőoltásban:

 

Alumínium

 

A harmadik leggyakoribb elem a Földön (8,13%) és a leggyakoribb fém a földkéregben. A természetben elsősorban kevésbé oldható oxidok és szilikátok, agyagásványok formájában van jelen, így a biológiai rendszerekben csak nyomokban jelenik meg. Bár az alumíniumnak nincs szerepe az emberi sejtműködésben, magasabb koncentrációban toxikus hatást mutat; az alumínium kitettség különösen vesebetegek számára jelent kockázatot. Nagy mennyiségben az alumínium mérgező az idegrendszerre is, mivel megváltoztatja a vér-agy gát működést. Az alumínium lerakódhat a csontokban.

Aranyhal | 2012-07-27 13:23 remka részére

 Másolok ide valamit. Elég hosszú, az oltásban található alumínium mérgező hatását keresve találtam:

A legkockázatosabb vegyületcsoportok

1. Alumínium származékok és alumínium vegyületek

Miben találhatóak:

  • dezodorokban
  • izzadás gátlókban
  • borotválkozás utáni készítményekben
  • arckrémekben
  • napozószerekben (nem káros, ha olyan szemcseméretben van jelen, ami nem tömíti el a
  • pórusokat, csak fizikai védelmet biztosít az UV sugarakkal szemben, visszatükrözi azokat)
  • babaápolási készítményekben

A kozmetikumokban leggyakrabban az alumínium sókat alkalmazzák pórusösszehúzó, verejtékcsökkentő, vérzéscsillapító tulajdonságuk miatt. Minél hatékonyabb készítményt szeretnénk használni, annál nagyobb az esélye, hogy a lehető legfelszívódóbb formában találjuk meg benne az alumíniumot, amely a bőrön keresztül felszívódva egyenesen a véráramba jut, ezáltal tudja mérgezni akár az egész szervezetet is. Ugyanis az alumínium származékok az egyik legsúlyosabban mérgező vegyületcsoport.

Elég, ha csak abba belegondolunk, hogy a 70-es évek közepe-vége táján, az összes közkonyhán betiltották az alumínium edények, és az alumínium evőeszközök használatát, mert bebizonyosodott, hogy az alumínium egy olyan reakcióképes anyag, hogy egy egyszerű leves megmelegítésétől alumínium részecskék kerülhetnek bele az ételbe, és mérgezést kaphat, aki eszik belőle. Befolyásolja a növekedési hormonok működését, fejlődési rendellenességeket okoz, gyengíti az immunrendszert és szabad gyököket képez a szervezetben.

A legveszélyesebben a dezodorok esetében hat, ugyanis megakadályozza a természetes kiválasztást és méregtelenítést azáltal, hogy blokkolja a verejtékmirigyek működését. Minél “huszunnégyórásabb” egy deo, annál garantáltabb a mérgező hatás. Gyakorlatilag pont a legkényesebb részen – a hónalji és a mellmirigyek közelében – blokkolódnak a természetes méregtelenítő folyamatok, aminek köszönhetően az eltávozni képtelen mérgek a környező mirigyekben rakódnak lenne, amely kiváló táptalaja lehet bármilyen rákos folyamat kifejlődésének. Érdekes statisztikai adat, hogy az alumíniumos dezodorok elterjedésével egy időben nőtt meg ugrásszerűen az emlőrákosok száma világszerte. Eleinte az emlőrákot a hormonális működések zavarával és a klimaxszal hozták összefüggésbe, és női betegségnek tartották. Ma már sajnos minden negyedik mellrákos beteg férfi, ami cáfolja ezt a tézist. Sajnos amióta a férfiak körében is teret hódított a napi szintű
dezodorálás a hatékony marketing jóvoltából – “férfiasan tökéletes”, “nem ígéret, bizonyíték”, “hódító érzés” – azóta egyre több az emlődaganatosok száma köztük is. Az előrejelzések szerint pár éven belül a női-férfi mellrákos arány kiegyenlítődik.

Leggyakrabban használt alumínium vegyületek:

  • Aluminium Zirconium Tetrachlorohydrex Gly
  • Aluminium Chlorohydrate
  • Ammonium alum
  • Aluminium Chlorohydrex Pg
  • Aluminium Fluoride
  • Alumina
  • Aluminium Silicate
  • Alumínium Zirkónium – Tri-, Tetra-, Penta-, Octachlorohydrate

2. Habképző tenzidek és mosóaktív anyagok

Ahhoz, hogy egy kozmetikum habos legyen, habképző tenzidet vagy más néven mosóaktív anyagot kell a gyártónak beletennie. Ezek azok anyagok, amelyektől “tisztának” érzed magad, ugyanis olyan erős zsíroldó tulajdonsággal rendelkeznek, hogy leoldják a testeden található bőrfelszíni emulziót.

Ebbe a vegyületcsoportba tartozik az összes olyan kozmetikum, ami habzik:

  • habfürdő
  • tusfürdő
  • babafürdető
  • intim mosakodó
  • sampon, hajbalzsam
  • fogkrém
  • arclemosók, sminklemosók

Dr. Rózsa Sándor egyetemi tanár és kémikus minden előadását, úgy kezdte: “Hölgyeim és Uraim, kik azok Önök közül, aki persillel mosnak hajat ?” – A hallgatók természetesen felháborodottan tiltakoztak. “Ebben nem vagyok olyan biztos! – válaszolta erre Dr. Rózsa Sándor – ugyanis a mosóporok és a samponok mosóaktív anyaga általában ugyanaz az agresszív zsíroldó tenzid: egy szulfát vagy foszfát származék. De ezek a vegyületek találhatóak meg a kutya és macskafürdetőkben, az autómosóban, az ipari zsíroldókban, a mosogatószerekben, a sütő- és grilltisztítókban, a felmosó-szerben és a vécétisztítókban is. Egy sampon és egy folyékony mosószer vagy mosogatószer alaphatóanyag-összetételét tekintve nem sokban különbözik, mindössze abban, hogy más a doboza és más az illata. Illetve a kozmetikumok egy részébe kevernek az eladhatóság kedvéért egy elenyésző mennyiségű növényi hatóanyagot, amely hatása (hatástalansága) említést sem érdemel.

A kozmetikumokban alkalmazott szulfátoknak a bőrre és az egészségre gyakorolt hatását tekintve négy nagyon veszélyes képviselője van:

  • Sodium Lauryl Sulfate (SLS)
  • Sodium Laureth Sulfate (SLES)
  • Ammonium Lauryl Sulfate (ALS)
  • Ammonium Laueth Sulfate (ALES)

Az SLS-ről már régóta köztudott, hogy mennyire mérgező és veszélyes vegyület, nem véletlen, hogy az ÁNTSz-nél nyilvántartott veszélyességi biztonsági adatlappal is rendelkezik.Az SLES az SLS alkoholos változata, amely igaz, hogy enyhébb hatású, viszont a kísérletek szerint rákkeltő nitrózaminokat képezhet a szervezetben. Nagyon sok kozmetikum, tisztálkodószer második összetevője a víz után, ami arra utal, hogy nagy koncentrációban van jelen. Vannak cégek, akik azzal reklámozzák a termékeiket, hogy nagyon sokáig elég, csak egy csepp kell belőle (fogkrém, tusfürdő, sampon, mosogatószer), ez pont azért van, mert hatalmas mennyiségű habzó anyagot tartalmaznak, ezáltal sokkal mérgezőbbek is…
Miután a fenti két vegyület veszélyessége a szakmán kívül is nyilvánosságra került, a kozmetikai cégek egy része – félve a tudatos vásárlók okozta forgalomcsökkenéstől – lecserélte a szulfát tenzideket Ammóniumos változatra, amelyek csak nevükben különböznek, de ártalmasságukat tekintve nem maradnak el szódiumos (nártiumos) társaiktól. Rákkeltő, bőrizgató, nyálkahártya károsító, mérgező hatásukon kívül súlyos kárt okoznak a szervezetnek azzal a funkciójukkal is, hogy a bőr és a szervezet első számú védelmi vonalát – a bőrfelszíni emulziót – kíméletlenül és maradéktalanul leoldják a bőrről, megfosztva ezáltal a bőrt immunrendszerétől. Ezen vegyületek “áldásos” tevékenységének köszönhető az a bizonyos száraz, húzódó és viszkető érzés, a bőrallergiák nagy része, a korai bőröregedés és a – sajnos már csecsemőkorban is jelentkező – ekcéma.

Alternatívaként a kókuszolajból (Cocamide-, Cocamido-) és pálmaolajból (Palm-) kivont bőrbarát tenzidek használatát javasoljuk. Kivételt képez ez alól a Cocamide MEA/DEA és a Cocamidopropyl Amineoxyde, amelyek egy növényi tenzidek ugyan, de a kémiai gyártásuk folyamán nitrózaminokkal és -amidokkal szennyeződhetnek, amelyek elősegítik a rák kialakulását.

3. Emulgeátorok

Az emulgeátoroknak köszönhető, hogy a kozmetikai készítmények zsíroldékony és vízoldékony hatóanyagai elegyednek egymással, azaz emulziót – hétköznapi nevén krémet – alkotnak. Ugyanis egy krém nem más, mint víznek és zsírnak (olajnak) a keveréke, ami köztudottan nem elegyedik egymással, és még alapos felrázás vagy kevergetés után is egy idő után szétválik. Ez a víz és a zsírmolekulák között fennálló felületi feszültségnek köszönhető. Az emulgeátorok ezt a felületi
feszültséget szüntetik meg, és a felületi feszültség megszűnésének köszönhető, hogy a két nem elegyedő anyag krémmé áll össze. Hasonló folyamat zajlik le a majonéz készítésénél is, akol a tojás a vizes fázis, az étolaj pedig a zsíros.

A tojásban lévő két természetes emulgeátornak – a lecitinnek és koleszterinnek köszönhető, hogy a majonéz mégis krémszerűen összeáll. A főzelékek liszttel (rántás, habarás) történő sűrítése (krémesítése) esetén is emulziót gyártunk.
Sajnos a kozmetikai ipar mesterséges emulgeátorokat használ, amelyek között sok a veszélyes vegyület.

A legkockázatosabb kozmetikai emulgeátor a Triethanol amine (TEA) és ennek származékai, amelyek közül sok a többfunkciós emulgeátor-tenzid is:

  • TEA-C12-C15 Alkyl Sulfate
  • TEA-Cocoate
  • TEA-Cocoyl Hydrolyzed Protein
  • TEA-Dodecylbenzenesulfonate
  • TEA-EDTA
  • TEA-Hydroiodide
  • TEA-Lactate

Sajnos az összes trietanolamin származék rákkeltő nitrózaminokat képez a szervezetben, bőrirritáló hatású, súlyos vesekárosító, megterheli a májat. Ezeket az állításokat állatkísérletekkel is bizonyították és alátámasztották. A DEA, TEA, MEA mozaikszavak összetételekben való előfordulásával általánosságban is vigyázni kell, mert a jól hangzó nevek mögött álló vegyületek – diethanolamine, triethanolamine, monoethanolamine – általában károsak. Egyes anyagokkal reakcióba lépve erősen rákkeltő nitrozaminokat képezhetnek, bár nem tisztázott, hogy a kozmetikumokban használt koncentrációban
ez mekkora veszélyt jelent. Egyre inkább az a kutatók véleménye, hogy a rizikófaktor nagy ezeknek a vegyületeknek az esetében.

4. Szintetikus illatanyagok

Az illat az egyik legkritikusabb összetevő a kozmetikumok esetében, nemcsak azért, mert ez alapján választjuk ki kedvencünket, hanem mert az illatanyagok a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói. Az újabb kutatások azt is alátámasztották, hogy valószínűsíthetően szerepük van a demenciális betegségek (autizmus, sclerosis multiplex, Altzheimer-kór, Parkinson-kór, dislexia, disgraphia, migrén, epilepszia) kialakulásában is. Ennek ellenére nincs könnyű helyzetben az óvatos vásárló, hiszen az üzleti titkok védelme érdekében a gyártóknak elég csupán annyit feltüntetni “parfüm” vagy “fragrance”, és – néhány alább részletezett kivétellel – nem tüntetik fel külön az illatanyag összetételét. A gyártók több ezer illatkomponenst használnak, és egy-egy termék illata akár több száz komponensből is állhat. Ezek között vannak ártalmatlanok, erős allergének, rákkeltőek, agykárosítóak és olyanok is, amelyek csak az emberek elenyésző kisebbségét érintik kellemetlenül. Hátulütőjük, hogy nem elsősorban a bőrrel érintkezve fejtik ki káros hatásukat, hanem a szagláson keresztül a limbikus rendszerben – azaz az agyban landolnak a szemnek láthatatlan méretűvé tett kőolajmolekulák, és ott blokkolnak különböző agyi folyamatokat.

Sajnos szinte minden kereskedelmi forgalomban lévő kozmetikumban, tisztálkodó szerben és tisztító-és mosószerben találhatóak illatanyagok, amelyek többnyire szintetikusak. A természetes -aromaterápiára alkalmas, jótékony és gyógyító – illatokat a termékek összetételében apró csillagocskákkal jelölik, és lábjegyzetben közlik, hogy ezek eredeti illatok, és nem szintetikumok. A szintetikumokat, mint már fent említettük, összefoglaló néven Parfum vagy Fragrance névvel illetnek.
Valószínű, hogy a szintetikus illatanyagok és aromák nem véletlenül kerültek bele a WWF vérünkben keringő méreganyagok felmérésébe a kritikus 103 vegyi anyagba. Van pártucat illatanyag, amelyek az évtizedek során kiemelten allergénnek bizonyultak. Ezért az Európai Unió 2003 óta megköveteli ezek feltüntetését az összetevők listájában, amennyiben koncentrációjuk meghalad egy bizonyos minimális értéket.

Ezek az anyagok – az első 11, amely a legproblémásabbnak bizonyult, allergén hatásuk jól dokumentált:

  • Amyl Cinnama
  • Cinnamyl Alcohol
  • Citral
  • Eugenol
  • Hydroxycitronellal
  • Isoeugenol
  • Amylcinnamyl Alcohol
  • Cinnamal
  • Coumarin
  • Geraniol
  • Hydroxyisohexyl-3-Cyclohexene Carboxaldehyd

Hadd meséljek el a szintetikus aromákkal kapcsolatban egy történetet. Az egyik előadásom után, ahol bővebben ecseteltem a szintetikus illatok és aromák veszélyeit, valaki azt mondta: “oh, hát őt nem érinti, mert nem használ parfümöt”. Akkor végigvettük a napjának az első fél óráját, ami nagyjából egy átlagember napkezdésébe teljesen belefér. A következő illathatások érnek általában:

 Felébredsz, kikelsz egy olyan ágyneműből, amit mostál, öblítettél, amelyekben ott van a szintetikus illatanyag, s amióta tudjuk a reklámokból, hogy hetekig illatmegőrző kapszulába zárják az illatokat, azóta még egy hónap múlva is fogod érezni.

 Jó esetben meztelenül aludtál, rosszabb esetben még egy hálóing is van rajtad, amit valószínűleg ugyancsak mosol és öblítesz. Kikeltél az ágyból és kimész a WC-re, már a papír is illatosítva van. Ha végeztél, akkor jön a spray, hogy “nehogy büdös legyen a lakásban”, vagy “megszóljon a vécéd”. Töményen kerül a rákkeltő anyag bele az éterbe.

 Ha ezen túl vagyunk, akkor az emberek nagy része megmosdik vagy lezuhanyozik, de ha nem akkor legalább az arcát megmossa. Mivel? természetesen tusfürdővel vagy szappannal, amelyben megint csak van szintetikus illatanyag.

 Mivel a tusfürdő vagy szappan tartalmazza a Sodium-Lauryl/Laureth-Sulfate-ot, ami kiszárítja bőrt, ezért be kell kennünk valamilyen testápolóval, vagy a nők az arcukat krémmel, amelyben megint van szintetikus illatanyag.
Még csak 6 perce keltél fel!

 Fogat mosol (szintetikus aromák, íz- és illatanyagok).

 Ezek után felöltözöl, s magadra veszel olyan ruhát, amit mostál, öblítettél, sőt jobb háztartásokban, már szekrényparfüm is van (nem a levendula csokor, hanem a szintetikus szekrény illatosítók).

 A férfiak nagy része borotválkozik: preshave, borotvahab, after shave, amely megint mind potenciális illatanyag veszélyforrás.

 A nők nagy része frizurát készít: Lakk, zselé stb., megint mindnek illata van. Általában most már a férfiak is használnak hajhabot vagy zselét, amelyeknek szintén van illata.

 Sokan ezen a ponton magunkra fújják az aktuális parfümöt (természetesen kivéve az felsorolást „kiprovokáló” hallgatót).

 A nők nagy része sminkel is, és a sminkszereknek is van illata.

 És a nagy készülődésben, főzünk magunknak egy teát az agyonreklámozott filteresből, amelyben szintén szintetikus illat és aroma van (agy megiszunk egy 3 az 1-ben instant kávét, amelyben a csábító íz és az illat nem más, mint kőolajból szintetizált aroma). Eltelt az első fél óra az életünkből és még hátra van 23 és fél. Sőt mindezek után lemegyünk a kocsiba és ott lóg a fenyőfa a tükrön: a szintetikus illatosító. És még egy gondolat: a drogériákba kapható párszáz forintos aromaolajokat ne tévesszük össze a valódi 100%-os illóolajokkal!

5. Tartósítószerek

Az egyik legproblémásabb vegyületcsoport a tartósítóké. Az EU szabályozás szerint ugyanis csak tartósított készítményeket szabad forgalomba hozni. Sajnos az általánosan alkalmazott szintetikus tartósítószerek 90%-a káros hatású. Ezek közül szinte mindegyik valamilyen formában allergén, egyes konzerválószereknél még a rákkeltés gyanúja is fennáll (Bronopol/2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol, Bronidox/5-Bromo-5-Nitro-1,3-Dioxan).

A berlini Bundesgesund-heitsamt (Egészségügyi Hivatal) figyelmeztet a dietanol-aminokra (DEA), a trietanol-aminokra (TEA), amelyek szintén rákot okozhatnak. Egyes szintetikus antioxidánsok (BHT/ E321, BHA/E320) és komplexképzők (EDTA) is nagyon veszélyesek a bőrre nézve. A Glyoxalról (Glyoxalic Acid), annak ellenére, hogy egy eléggé elterjedt kozmetikai tartósító, igen kevesen tudják, hogy egy olyan rendkívül káros szintetikus anyag, amely mutagén, fehérjekárosító, mérgező, és hullakonzerválásra használják. Használják tartósításra a szintetikus karbamidokat is (Diazolidinyl Urea, Imidazolidinyl Urea), amelyekről később még részletesebben is írok.

A tartósítószerek károsságának vagy a hasznosságának a megítélése az egyik legnehezebb feladat.  Minél szintetikusabb egy kozmetikai termék, annál kevésbé romlik, mivel a szintetikumok nem élő anyagok, tehát nem tudnak penészesedni, avasodni, erjedni, rothadni, penészedni – azaz romlani. A szintetikus alkotók viszont nem tesznek jót a bőrnek! Sokszor olvashatjuk bizonyos kozmetikai termékeken bizalomgerjesztő reklámfogásként, hogy tartósítószer mentesek. Ez így is van, csak éppen az a baj, hogy nincs is bennük semmilyen jótékony növényi hatóanyag, ami meg tudna romlani, és
sok esetben hiába tartósítószer mentes a termék, a bennük lévő szintetikumok többet ártanak a bőrnek, mintha enyhén tartósított növényi hatóanyagot tartalmaznának. A tiszta növényi alapanyagból (növényi olajok, zöldség, gyümölcs és gyógynövénykivonatok) álló kozmetikumok sajnos romlanak, mivel az élő anyag folyamatosan reakcióképes: bomlik, oxidálódik, erjed. Tehát tartósításra szorulnak, ha azt akarjuk, hogy egy-két hétnél tovább elálljanak. Az őstermészet kiváló természetes”tartósítószereket” talált fel, de ezek használata drága és macerás a hagyományos kozmetikai termékeket gyártó cégeknek. Ezeket a drágább módszereket csak az igényesebb natúr, bio és Demeter minőségű kozmetikumokat előállító gyártók alkalmazzák. Ebbe a csoportba tartozik a természetes C-vitamin, az E-vitamin, a tejsav, és a természetes antioxidáns növényi kivonatok nagy része.

Ennek ellenére a hatóságok elvárják, hogy egy kozmetikai termék nagy biztonsággal minimum 24 hónapig eltartható legyen a felbontás után is, ezért a legkörültekintőbb gyártók is kénytelenek szintetikus tartósítószer(eke)t alkalmazni, ügyelve arra, hogy ezek az élelmiszerbiztonsági elvárásoknak is megfeleljenek.

Mivel szinte mindegyik szintetikus tartósítószer valamilyen formában káros, ezért kivételesen azokat sorolnám fel, amelyek NEM károsak, sajnos igen rövid a lista:

  • Benzoic Acid
  • Sorbic Acid
  • Phenoxyethanol
  • Ascorbic acid
  • Tochopheryl Acetate
  • Apple Acid
  • Ascorbyl Palmitate
  • Benzyl Salicylate
  • Benzy Alcohol
  • És a természetes 100%-os illóolajok szinte mindegyike

A tartósítószerek közt érdemes megemlíteni a baktérium-, gomba- és vírusölő vegyületeket is. Itt most csak a két legveszélyesebbet említeném meg:

  • Triclosan (2,4,4′triklór-2′-hidroxidifenil-éter), amelyet már 2005-ben betiltottak, mint tartósítószert. Ennek ellenére nedvesítő-lágyító címszóval még mindig találkozhatunk vele a kozmetikai termékekben tartósítóként, fertőtlenítőként és baktérium ölőként. Előszeretettel alkalmazzák dezodorokban és fogkrémekben is. Rákkeltő dioxint, anilint és furánt tartalmazhat, mérgező és allergén. Már a Greenpeace is fellépett a teljes körű kivonása érdekében.
  • Methylparaben, butylparaben, ethylparaben, isobutylparaben, propylparaben: Gombaölő (penészedésgátló) tartósítók, magas víz, illetve fehérje tartalmú készítményekben használják: bőrirritációt, kontakt dermatitist és kontakt bőrallergiát okozhatnak. A parabének ösztrogén utánzatok: a butylparaben és isobutylparaben hatása a legerősebb, ezt követi a propylparaben, ethylparaben és methylparaben. A túl nagy mennyiségű ösztrogén mellrák, petefészekrák, méhrák és hererák okozója, és hatása van az embrió fejlődésre is. Nemrégiben a tudományos kutatók mellrák vizsgálatot végeztek, és minden egyes mintában találtak felhalmozódott parabéneket.

6. Kőolaj származékok

A szintetikus anyagok túlnyomó többsége is kőolajszármazék, de most konkrétan azokról szeretnék beszélni, amelyek természetes zsír- és olajpótlóként kerülnek a kozmetikumokba – legfőképp akrémekbe, testápolókba, masszázsolajokba, babaolajokba, alapozókba és rúzsokba. Mivel a valódi 100%-os növényi olajok drágák, a kozmetikai ipar a nagyobb haszon, és a hosszabb eltarthatóság érdekében előszeretettel alkalmazza az olcsó kőolajat, egészen pontosan a kőolaj feldolgozás során keletkezett kőolajhulladékot: a pakurát. Bármily bizarrul is hangzik, ebből a gusztustalan, büdös, ragacsos és rendkívül mérgező veszélyes hulladékból készülnek durva vegyszeres finomítással a kozmetikai szintetikus zsír- és olajkomponensek.

A kőolajszármazékok bőrre gyakorolt hatása:

  • eltömítik a pórusokat, ezáltal blokkolják a bőr természetes élettani folyamatait: a légzést, az anyagcserét és a kiválasztást
  • akadályozzák a bőr méregtelenítését
  • élettelenné, törékennyé teszik a bőrt a megszűnt funkciók miatt
  • gátolják a bőr természetes kopását, aminek a következménye a megvastagodott szaruréteg
  • elősegítik a mitesszerek és a pattanások kialakulását
  • erősítik a gyulladásra való hajlamot, és a gyulladással együtt járó bőrbetegségek kialakulását (sömör, ekcéma, hiperkeratózisok, szeborrea, rozácea, egyéb bőrgyulladások) nekik és az SLS/SLES-nek köszönhetjük azt a bizonyos “száraz, húzódó, viszkető érzés”-t
  • egy láthatatlan (fel nem szívódó) réteget képeznek a bőrre, amely megakadályozza a bőr légzésével együtt járó párolgást, vagyis azt a természetes vízleadást, ami az egészséges bőr hőháztartása szempontjából nélkülözhetetlen (érdekes módon ezt a gyártók előnyként tüntetik fel a terméken a hidratáltság szempontjából, ami persze nem így van, mert a bőr hidratáltsága a vízmegkötő faktorok munkájától, és az ivással elfogyasztott vízmennyiségtől függ!)
  • kőolajtartalmú készítmények a babák bőrére nézve életveszélyesek, ugyanis nem engedik kialakulni a bőr természetes védelmét (bőrimmun) ellátó savköpenyt (pH 6-7), azaz a bőrfelszíni emulziót

Kőolaj származékok az INCI megnevezésük alapján:

 Mineral oil: a leggyakrabban használt kőolajból előállított szintetikus zsír. Bőrbe nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését. Petróleum melléktermék, befedi a bőrt, mint a műanyag, eltömi a pórusokat. Gátolja a bőr képességét, hogy semlegesítse a méreganyagokat, elősegíti az aknék és más rendellenességek létrejöttét. Lassítja a bőr funkcióit és a sejtfejlődést, ezáltal idő előtti öregedést okoz. Sok termékben használják (a babaolaj 100%-a ásványi olaj!). Az ásványi olaj származékok szennyezettek lehetnek rákkeltő hatású PAH-okkal (Polycyclic Aromatic Hydrocarbonok). A gyártók vazelint használnak, mert ez hihetetlenül olcsó.)

 Liquidum Paraffinum (az ásványi olaj szebben kifejezve!): A Paraffinum liquidum sterilisatum steril paraffin-olaj, kőolajból előállított, szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú (sűrűn folyó) kristálytiszta, íztelen olajszerű folyadék, hosszú szénláncú szénhidrogének keverékéből áll, ami egy nagyon durva bőrkárosító kőolaj származék

 Paraffin wax vagy Mineral wax: a drága virágviaszokat, a sheavajat és a méhviaszt hivatottak helyettesíteni

 Vazelin: a petrolátum (más néven puha paraffin vagy vazelin) egy zselé állagú szénhidrogén keverék (főként 25 szénatomnál hosszabb szénláncot tartalmazó szénhidrogének keveréke). Régebben elsősorban a neki tulajdonított gyógyító hatás miatt alkalmazták. Elterjedt vélekedés volt, hogy szinte minden betegségre jótékony hatással van. Később ezen hatások számos területen nem bizonyultak valósnak.  http://hu.wikipedia.org/wiki/Vazelin

 Petrolatum: Petróleum bázisú szintetikus zsír, amelyet az iparban kenőanyagként használnak. Kőolaj származék. A petrolatum valamennyi károsodást előidéző tulajdonsága megegyezik az ásványolajnál tárgyaltakkal.

 Cera Microcristallina vagyis mikrokristály viasz funkciója: zsírkomponens, krémalap Szintetikus anyag, kőolaj származék, nagyobb koncentrációban elzárja a bőr pórusait, gátolja a bőrlégzést. A valódi méhviaszt helyettesítik vele az olcsó kozmetikai készítményekben. http://antalvali.com/hatoanyagok/c/cera_microcristallina

 Hart-Paraffin: vagy más néven nehéz paraffin, amelyet sűrű kenőcsökhöz, popsikrémekhez, pomádékhoz és hajwaxokhoz használnak

 Ozokerit: nem más, mint ásványi paraffin, azaz szintén kőolaj származék.

 Petrol Wax: hajápoló termékekben

 Ceresin

Miben találod ezeket:

  • dezodorban
  • testápolóban, melyeknek nagy része nem más, mint kőolaj (mineral oil) és víz vegyi anyagokkal emulgeált elegye, némi szintetikus illattal (Fragrance) dúsítva. A kőolaj származékokból készült krémek látszólag enyhítik a tusfürdők okozta kínzó tünetek nagy részét, hosszú távon azonban hatalmas károkat okozhatnak. Pl.: parafin likvid, ami elfedi a glicerin szárító hatását, mert blokkolja a bőr összes természetes funkcióját.
  • gyógyszertári krémekben krémalapként
  • popsikrémben pl.: vaselinum flav
  • naptejben, amelyeknek nem csak krémalapot szolgáltat, hanem a vízállóság is a kőolajnak köszönhető.
  • fényvédőben krémalapként, és a vízállóság biztosítására
  • arckrémben: olyan készítményt, amiben vazelin van, pattanásos bőrre ne használj!
  • babaolajokban, amelyeknek zöme színtiszta kőolaj némi szintetikus illatanyaggal és színezékkel – a víztaszító hatás miatt alkalmazzák a popsikenőcsökben is
  • gyerekkrémekben: Parrafinum Liquidum, amely eltömíti a bőr pórusait, nem engedi levegőzni a bőrt, irritáló hatású, elősegíti az ekcéma kialakulását
  • kéz és lábápoló krémben a “puhító hatás” miatt: Petrolatum = petróleum származék, Paraffinun liquidum=pakura származék. Roncsolja a bőrt, eltömíti a pórusokat, gyulladásokat idézhet elő a hosszú távú használata. A száraz, érzékeny bőrt pillanatnyilag enyhíti, de hosszú távon tönkre teszi
  • gyantázás utáni olajokban és nyugtató balzsamokban, amit a kozmetikusok használnak, elősegíti a szőrszálak “benövését”.
  • ajakírban: ozokerit, petrolatum, ynthetic beeswax, amelyeknek a “rúzsállag” köszönhető
  • napozás utáni krémekben, balzsamokban
  • hajápoló készítményekben: waxokban, hajvégápolókban, balzsamokban, hajolajokban - előidézhetik a hajhullást, a korpásodást és a fejbőrekcémát.

7. Ftalátok

A legtöbb kozmetikum összetevőként nem tartalmaz ftálsavat, csak a tégelyük, ugyanis a ftálsav egy olyan műanyagból kioldódó súlyos egészségkárosító hatású vegyi anyag, amelyet a WWF is felvett arra a bizonyos 103 mérgező vegyi anyagot tartalmazó listára, amikor elvégezték az egyik legszélesebb körű európai felmérést a vérünkben keringő méreganyagokról. (Mi kering a vérünkben?)

A legrosszabb választás a kozmetikumok csomagolása esetében a PVC, amelyet minden esetben ftalátokkal lágyítanak, hiszen

  • egyrészt a flakon esetleges elégetésekor (márpedig a flakontól jó eséllyel a háztartási szeméttel szabadulunk meg, amely sokszor az égetőbe kerül) rákkeltő dioxin keletkezik,
  • másrészt a PVC csomagolásból súlyos egészségügyi problémákat okozó ftalátok oldódhatnak ki a termékbe.

Milyen hatásra tudnak a ftálsavak kioldódni a műanyagból?

  • enyhe savhatásra: Majdnem minden kozmetikum helytelenül PH 5.5–re van beállítva, tehát enyhén savasra. Ezzel szemben a bőr PH-ja 6 és 7 között van, nem pedig 5.5, ami az egészséges bőr legeslegalsó határ értéke. Ne feledjük, hogy a szénsav is egy enyhe sav, amely a buborékos ásványvizek és a szénsavas üdítők esetén ugyanúgy kioldja a flakonból ezeket a káros anyagokat.
  • enyhe lúghatásra: A különböző tenzides termékek pH-ja általában enyhén lúgos, ami már veszélyt jelent a kioldódás szempontjából. Az olcsó kínai játékokból például már a baba nyála (ami szintén enyhén lúgos) is kioldja a ftálsavat és a nyálkahártyán keresztül a szervezetbe juttatja (nem véletlen, hogy az Európai Unióban előállított játékokban már betiltották bizonyos ftalátok használatát).
  • enyhe hő hatására (30 fok fölött), azaz testhőmérséklet vagy napsütés hatására: Csupán azzal, hogy kozmetikumainkat bent tartjuk a 30 fokos fürdőszobában, már enyhe hő hatásának tesszük ki a flakont. A nyári kozmetikai szerek ide-oda hurcolásáról már nem is beszélve.

Mivel a bőrön át kétszer annyi káros anyag szívódik fel, mint az emésztőrendszerükön, tápcsatornánkon keresztül, a tégelyekből könnyedén kozmetikumainkba oldódó ftalátok komoly veszélyt jelentenek egészségünkre.

Mik azok a ftalátok?

A ftalátok olyan vegyi anyagok, amelyeket elsősorban műanyagok, PVCeszközök lágyítására alkalmaznak, tehát műanyag termékekben találkozhatunk velük. De ezek az emberi egészségre kockázatot jelentő anyagok megtalálhatóak kozmetikai termékekben, például haj- és körömlakkokban valamint parfümökben is. A lágyító adalékanyagok közül a legkockázatosabbnak számító dibutil-ftalátok (DBP) illetve a tributil-ón vegyületek (TBT) nem véletlenül kerültek az EU tiltó listájára.

Miben találhatók ftalátok?

Bár az EU betiltotta a ftalát típusú lágyítószerek alkalmazását gyerekjátékokban – azok egészségkárosító, rákkeltő hatása miatt – a kozmetikai csomagolóeszközökből kioldódó ftalátokról mintha elfelejtkeztek volna. A ftalátok ma is megtalálhatóak számos, mindennapokban használt termékben:

  • PVC padlóban
  • mosóporban
  • testápoló szerekben (krémek, tusfürdők, parfümök, dezodorok, hajspray-k, formázó zselék)
  • műanyag használati tárgyakban (gyerekjátékokban!)
  • élelmiszereinkben (lásd műanyag csomagolásuk van!)
  • ásványvizes palackokban, ahová a feldolgozáskor vagy a csomagolóanyagból kioldódva kerülhetnek

A ftalátok hatásai:

  • hormonrendszert károsan befolyásolhatják – elsősorban az alacsony nemi hormonok szintjéért okolhatók
  • károsíthatják az immun- és idegrendszert
  • az asztma és bizonyos allergiák kialakulásának veszélyét növelik ftaláttal érintkező gyermekeknél
  • elősegíthetik a rák kialakulását (kutatások szerint mellrákot okozhatnak)
  • veseroncsoló hatásúak
  • szaporodási és fejlődési rendellenességeket okozhatnak – a kutatások szerint elsősorban fiúgyerekekben
  • rontják a nemzőképességet
  • már anyatejben is kimutatták, tehát szoptatós kisgyermekeinkre is hatással van

Hogyan állapítsuk meg, hogy ftalátmentes-e a termékünk?

Általában a termékek címkéjén nem szerepelnek a ftalátok az összetevők listáján.

A ránézésre egyforma csomagolások között a dobozok és palackok alján található számok, vagy rövidítések alapján tehetünk különbséget: ezeket a csomagolóanyag újrahasznosíthatóságára vagy újrahasználhatóságára utaló háromszögben kell keresnünk.

Ftalátot tartalmaznak a puhább PVC-ből készült termékek, tehát ha a háromszögben a PVC vagy V jelzés, illetve a 3-as szám áll, akkor ftálsavat tartalmaz a műanyag. A polietilénből készült termékeket, melyek ugyancsak tartalmaznak ftálsavat 1-es számmal jelölik (lásd vizes palackok).

Végül nézzük, melyek azok a ftalátok, amelyek nem a műanyagokból oldódnak ki, hanem a különböző kozmetikumok direkt alkotó részei:

  • Dibutyl Phtalat (napvédő szerekben) – máj- és ivarszerv károsító, megzavarja a hormonháztartást, mert műhormon-szerű hatású
  • Diethyl Phtalat (napvédő szerekben) – súlyos idegméreg, szintén ivarszerv károsító, megzavarja a hormonháztartást, mert műhormon-szerű hatású
  • Dimethyl Phtalate (kozmetikai lágyító, rovarűző)
  • Dioctyl Phtalat (kozmetikai lágyító) – súlyosan mérgező

A ftalátokról bővebben itt olvashatunk: http://antalvali.com/a_ftalatok_hatasa

8. BPA (biszfenol A)

Hasonló veszélyforrást jelent a BPA (biszfenol) is, amely szintén a műanyag csomagolókból és flakonokból oldódik ki. Az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról kutatások folynak a Yale Egyetemen.

A kutatásokban részt vesz Dr. Hajszán Tibor olvasónk is, aki a következőket írta erről nekünk:

A Yale Egyetem kutatásai

„A Yale egyetemen dolgozom kutató orvosként és a saját két kezemmel végeztem vizsgálatokat a BPA-val. Higgyétek el, ez az anyag elképesztő rondaságokat művel a kísérleti állatok agyával -majmokat és patkányokat vizsgáltunk. Először is mit csinál a BPA? Rengeteg vizsgálati adat van a BPA-ról, és igazából ez gerjeszti a vitát és ellentmondást. Az adatok többsége ugyanis arra utal, hogy a BPA veszélytelen standard toxicológiai tesztekben: nem mérgező, nem rákkeltő és nem okoz komoly fejlődési rendellenességeket. Mivel a BPA a nemi hormonokra (androgén és ösztrogén) hasonlító vegyület, ezért a reproduktív szervekre gyakorolt hatását is vizsgálják – úgy tűnik ezekre is veszélytelen. Akkor mi ez a nagy felhajtás?

Tisztelt professzorom, Neil J. MacLusky említette nekem néhány évvel ezelőtt, hogy mivel az agyunk minden más szervnél érzékenyebb a nemi hormonokra, ezért a BPA befolyással lehet az agy szerkezetére és működésére. A nemi hormonok egyik borzasztó fontos hatása, hogy az idegsejtek közötti kapcsolatok (ezeket szinapszisoknak hívjuk mi tudóskodók) mennyiségét szabályozza. Négy éve fogtam először a kezembe az első BPA-val kezelt patkányokból származó elektronmikroszkópos metszeteket, és igazán meg sem lepődtünk amikor az analízis a szinapszisok több mint felének
eltűnését mutatta!

Mi ennek a jelentősége? Ilyen mértékű szinapszis döglést találtak többek között elbutulással járó betegségekben, mint amilyen az Alzheimer-kór, és saját kutatásaim bizonyították a szinapszis pusztulást depresszióban és skizofréniában. Hogy egyszerűen fogalmazzak, a szinapszisok felének eltűnése olyan, mintha a fele agyunk elpusztulna!

Nemrég megjelent közleményünkben írjuk le, hogy ezeket a csúnya elváltozásokat majmokban is látni lehet BPA adása után. Ez az első teszt, ami főemlősben, az emberre leginkább hasonlító élőlényben is bizonyította a BPA káros idegrendszeri hatását. Ami a legfélelmetesebb, hogy a BPA-val kezelt majmainkban 1-2 ng/ml BPA vérszintet mértünk (ez még friss, nem teljesen kontrollált adat). Ez az 1- 2 ng/ml BPA vérszint mérhető az emberek nagy többségében! Tehát nem az a lényeg, hogy melyik műanyag vacakból mennyi BPA oldódik ki és mitől, hanem az, hogy 1-2 ng/ml BPA állandóan ott van a vérünkben és ez káros az agyunkra – vagy legalábbis a majmok agyára.

Kire veszélyes a BPA? Leginkább a csecsemőkre és 14 év alatti gyerekekre. Gyerekekben tipikusan 10- szer (!!!) magasabb a BPA vérszintje (10-15 ng/ml), mint felnőttekben. Ennek oka elsősorban nem az, hogy műanyagokkal tömjük gyerekeinket, hanem az, hogy a fiatal szervezetből még hiányzik az a mechanizmus ami a felnőttekben már működik, és a BPA-t képes gyorsan kipucolni a testünkből. Ráadásul a nemi hormonok (ösztrogén és androgén) az agy fejlődésében kritikus szerepet játszanak, amivel ha a BPA összeveszik, akkor az agy fejlődésében visszafordíthatatlan károsodás keletkezik. Ezért amíg az agy fejlődik (tipikusan 14 éves korig), addig a BPA-t messze el kellene kerülni. Honnan jön a BPA? BPA-t használnak polikarbonátok és bizonyos PVC-k előállításához, amik a 3-as és 7-es plasztik csoportba tartoznak. Ha ezt látjuk a műanyag edényünk alján, akkor keressünk másikat.

BPA-t használnak a konzervdobozok bevonatában, hogy a nehézfémek ne kerüljenek bele a kajába - jó vicc: nehézfém helyett ehetjük a BPA-t. Sok orvosi eszközben is van BPA: fogászati anyagokban, katéterekben, kanülökben. Ami fölött viszont majd mindenki figyelme elsiklik, hogy az évek során számottevő BPA szennyezés került a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, ahonnan mindennapi ivóvizünket nyerik. Magyarul, már a csapból is BPA folyik, és víz nélkül nehéz meglennünk.”

A Cincinatti Egyetem kutatásai 

A Cincinnati Egyetem farmakológiai és sejt-biofizikai kutatókból álló csoportja is kimutatta, hogy a BPA - a biszfenol-A, amely megtalálható a kemény műanyagokban – polikarbonátokban – és számos élelmiszerkonzerv bevonatában – milyen módon károsítja a szívizomsejteket. A biszfenol-A olyan vegyület, amely a természetben nem létezik, ráadásul csak egy az ember előállította, hormonháztartást befolyásoló anyagok közül. A többször használatos műanyag palackok, az élelmiszerkonzervek belső fala (bevonata), a vízvezetékcsövek, a fogtömések tartalmazzák – sok egyéb használati cikk mellett. Állatkísérletekben úgy találták, hogy a szaporodást, az agy fejlődését képes befolyásolni, de májkárosodással, cukorbetegséggel, mellrákkal és prosztatarákkal is összefüggésbe hozták már -, még ha igen kis mennyiségű volt is a BPA-expozíció.

Amint azt már régebben megírták a Független.hu-n: a BPA – a biszfenol A – nagyon kis mennyiségben is ártalmas az élő szervezetre, mert megváltoztatja az endokrin (belső elválasztású hormon) rendszerének működését azzal, hogy a szervezet saját hormonjait utánozza.

“Széles körű a biszfenol-A expozíciónk, annak ellenére, hogy tudatában vagyunk, hogy káros hatással lehet ránk. Okunk van azt hinni, hogy a káros hatások közé felsorakozik a szívre gyakorolt hatás is” - mondja a Cincinnati Egyetem kutatócsoportjának egyik tagja. (Az egyetem már régebb óta foglalkozik a BPA hatásának kutatásával.)

A kutatóik élő sejtkultúrát (amely patkány- és egérszívből származott) rövid időn át kitettek BPA és ösztrogén, illetve ösztrogén hatásának. Mind a két vegyület megváltoztatta a nőnemű állatokból származó szívizomsejtek működését – ugyanakkor a hím állatok szívizomsejtjeire nem volt hatással. További kutatások kiderítették, hogy a sejtek működésének változása szívritmus-zavarhoz vezetett, rosszul kontrollált szívveréshez.

“Az alacsony dózisban adagolt BPA megnövelte az aritmiás esetek előfordulását. Az ösztradiol – ösztrogénhormon – pedig fokozta a BPA hatását az aritmiára.”

“A BPA és/vagy az ösztrogén gyors ütemben stimulálta a szív összehúzódását, megváltoztatva a szabad kalcium koncentrációját a szívsejtek belsejében, de csak a női szívizomsejtekben, ami azt jelenti, hogy ezek a hatások nemre specifikusak.

BPA-t a 3 és a 7 jelzésű műanyagok tartalmaznak.

Egyedül a 2 jelzésű műanyag nem tartalmaz sem BPA-t, sem ftalátot.

A témával kapcsolatos további részleteket itt olvashatsz:

  • http://antalvali.com/tudnivalok-a-bparol.html
  • http://antalvali.com/comment/16699/BPA-a-veszelyes-muanyag-2.html
  • http://antalvali.com/hirek/bpa-biszfenol-a.html
  • http://antalvali.com/hirek/bisphenol-a-val-szennyezett-bebicumik.html

9. Fluoridok

A Magyarországon kapható fogkrémek túlnyomó többsége fluoridos – mert ugye “fogorvosunk is ezt ajánlja”. A reklám szakirodalom szerint a fogzománcon keresztül felszívódva erősíti azt, és megvédi a fogakat a szuvasodástól.

Vajon a fogzománcon keresztül felszívódik-e valami? A kutatások bebizonyították, hogy semmi!

Akkor miért raknak a fogkrémbe fluoridot? Hol fog fölszívódni a fluorid?

Egyáltalán mi is az a fluorid?

A fluorid a legerősebb mérgek egyike: Sok növényvédő szer tartalmaz fluort molekulavázában. A kemoterápiában használt készítmények között is található ilyen vegyület.

Legfontosabb káros hatásai a következők:

Mérgező mivoltának mértékére jellemző, hogy olyan ipari vidékeken, ahol hidrogén-fluorid formában kerül a levegőbe, már 0,1 ppb koncentrációban immunrendszer-károsító hatását észlelték elsősorban gyermekeknél.

  • Több mint 62 enzim működését képes gátolni szervezetünkben. Közöttük találhatók a DNS – ben keletkezett hibák javításáért felelős enzimek, valamint az ingerületátvitel során kulcsszerepet játszó kolinészteráz enzim is. Érdekességként jegyzem meg, hogy azok a molekulák, amelyeket idegbénító gázként vetettek be háborúk idején, szintén elsősorban a kolinészteráz enzim bénításán keresztül ölnek.
  • Megváltoztathatja az információátvitelben kulcsszerepet játszó DNS molekula szintézisét, nem kívánatos szerkezetű DNS-láncok jöhetnek létre. Ezt nevezik a biokémiában mutációnak, és ezért a fluor mutagén elem.
  • Módosíthatja a kromoszómák szerkezetét.
  • Gyorsíthatja a daganatok kialakulását, növeli a daganatképződés kockázatát.
  • Mivel a fluorid nagyon kis méretű elem, képes az agyba is behatolni. Ennek egyik kimutatott komoly következménye a tanulási képesség csökkenése és memóriazavar kialakulása. Kínában a fluoridos ivóvizet fogyasztó gyermekek IQ-ja jóval alacsonyabb, mint azoké, akik nem isznak magas fluoridtartalmú vizet. Számos vizsgálat igazolta, hogy aki több mint 1 ppm (mg/l) fluoridot tartalmazó vizet iszik huzamosabb időn át (pl. egy-két év), annak IQ-ja a kár 70 alá is csökkenhet.
  • Arra is fény derült, hogy a fluorid az agyban az oxidatív folyamatok felgyorsításával, a szabadgyök-koncentráció növelésének serkentésével fejti ki káros hatását. Agyunkban a tobozmirigy az egyik gyűjtőhelye a bekerült fluoridnak. Ez a mirigy termeli a melatonin nevű hormont, amely kiváló antioxidáns, valamint az alvás-ébrenlét ciklus – ezen keresztül biológiai óránk – egyik szabályozója. A tobozmirigyben felgyülemlő fluorid hatásra csökkent a melatonin termelés.

Hol használják ma a fluort?

  • A félvezető ipar és az új nanotechnológia, használják a fluor plazmát, maratásra
  • Egyes eljárások használják a hidrogén-fluoridot matt üveg előállítására (marja az üveget)
  • Fluorozott polimereket használnak mint tapadásgátló bevonatokat: teflon
  • A hűtőgépek még használják a freonokat mint hőszállító közeget. A freonok az ózon ellenségei és ezért mind kevésbé használják. A freon negatív hatásáért nem a fluor a felelős, hanem a klór.
  • Az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban, gombaölőszerekben, adalékként egyes fogpasztákban mint fogszuvasodást gátló szer.
  • Nagy adagban a nátrium-fluoridot mint rovarirtót használták.
  • A hatvanas években kísérletek folytak a fluornak rakéta üzemanyagként történő alkalmazására. Mérgező és maró hatása miatt a kutatások abbamaradtak.

A fluor hatása az élővilágra:

Az elemi fluor, a fluor-hidrogén és a vízben oldódó szervetlen fluoridok, nagyon mérgezők és maró hatásúak. Ezért nagy elővigyázattal kell kezelni és kerülni, hogy a bőrre vagy a szembe kerüljenek. A fluor nagyon reaktív és szerves anyaggal érintkezvén, ebből hidrogént von el és hidrogén-fluorid (HF) keletkezik, ez az első lépés a bőr roncsolásában. A keletkezett HF, ellentétben más erős savakkal, a bőrfelületben egyre mélyebbre hatol, és ez a második és veszélyesebb lépés a bőr roncsolásában. Ezt még fokozza az is hogy az idegvégződések is károsodnak és az első fázisokban az égés fájdalommentes. A hidrogén-fluorid reagálhat a csont kalciumával és idült csontkárosodást okoz. Ennél veszélyesebb, a szervezetben lévő kalcium megkötése, ami szívritmus zavart okoz és szívmegállás következhet be. Ha a HF a bőrfelület 2,5%-át érinti (ez kb. 23 cm2) és nem mossák le azonnal bő vízzel, a sebesült nyílt, nehezen gyógyuló sebeket szerez, ha még sikerül is túlélni a balesetet.

A fogkrémek számos, lassan ható mérget tartalmaznak, mint például a szaharin, a mesterséges színezékek és ízesítők (mind potenciális rákkeltők). Ám a legaggasztóbb továbbra is az, hogy minden tubus fogkrémünk halálos adag fluoridot tartalmaz. Míg Európában a fluoridtartalmú fogkrémeket egészségesnek kiáltják ki a reklámokban, az Egyesült Államokban az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administraton, FDA) előírja, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni az egészségügyi kockázatokra vonatkozó figyelmeztetéseket, valamint azt az információt, hogy a fogkrém lenyelése esetén a helyi toxikológiai intézethez kell fordulni. A Skandináv országokban és a volt Szovjetunió területén törvények korlátozzák a használatát, fogkrémekben való alkalmazása tilos. Bármily megdöbbentő is, de fogkrémet, azaz egy olyan terméket, amit a szánkba veszünk és gyakran le is nyelünk – bárki előállíthat és árulhat, engedélyek csupán akkor szükségesek, ha a gyártók valamilyen gyógyhatást tulajdonítanak a terméknek (például a fog érzékenységének csökkentése).

10. Szintetikus színezékek

A szintetikus színezékek közül kivétel nélkül mindegyik káros. Ezeket úgy ismerheted föl, hogy a terméken a következőt látod: C.I. és egy hosszú számsor. Találhatunk közöttük kevésbé károsakat, allergéneket, mérgezőeket, de sok közöttük a rákkeltő is.

Ezek a legveszélyesebb rákkeltők:

  • C.I.19140 (Acid Yellow 23, Tartrazin, E102) – sárga
  • C.I.20040 (Pigment Yellow 16, diklór-benzidin) – sárga
  • C.I.21100 (Pigment Yellow 13, diklór-benzidin) – sárga
  • C.I.21108 (Pigment Yellow 83, diklór-benzidin) – sárga
  • C.I.42053 (FDC Green 3) – zöld
  • C.I.42090 (Acid Green 9) – zöld
  • C.I.42520 (Basic Violet 2, Magenta III) – lila. Előszeretettel színeznek vele levendula illatú termékeket.
  • C.I.45170 (DC Red 19, Rhodamin B) – piros
  • C.I.50325 (Acid Violett 50) – lila. Mérgező fenol származék.
  • C.I.60724 (Hydroxy.Phenylamino-Antrachinon) – lila. Mérgező anilint tartalmazhat.
  • C.I.74260 (Pigment Green 7) – zöld. Mérgező dioxint tartalmazhat.
  • C.I.77163 (bizmut-oxiklorid) – fehér. Fehérítő és szeplő elleni krémekben, napozószerekben fordul elő.

A “mitsem érő” kozmetikumok eladhatóságát a színnel és az illattal növelik.

Sajnos a nők nagy többsége még manapság is úgy választ kozmetikumot, hogy vagy a reklámokra hallgat, vagy pedig bemegy a drogériába, és ha megtetszik a termék színe és csomagolása, akkor leveszi a polcról, és megszagolja. Ha jó az illata, akkor a termék a kosárban landol. Van olyan eset is, hogy a színnel a benne lévő állítólagos hatóanyag mennyiségét próbálják vizuálisan hihetővé tenni.

Az A-vitamin tartalmat sárga szintetikus festékekkel teszik hihetővé, a levendula tartalmat lilával, az uborka, avokádó vagy aloé tartalmat pedig zölddel. Pedig minderre nem lenne szükség, ha valóban benne lenne a termékben a hatóanyagból az a mennyiség, amely valóban hat.

A babatermékeket sokszor a halványkék és a halványrózsaszín színnel teszik “babaszínűvé”, amely a megbízhatóság pszichikai hatását váltja ki a vásárlóból. A higiénés és arcápoló kozmetikumokon kívül a dekor kozmetikumok tartalmazzák a legelképesztőbb töménységben a káros színezékeket. A divat sajnos újabb és újabb színtrendekkel ösztönzi a vegyészeket újabb és újabb színkombinációk megalkotására.

Az új szintetikus színkombinációk legtöbbször tesztelés nélkül kerülnek bele a sminktemékekbe, és csak évekkel később kerül napvilágra a bőrrákot, a nehézfém-mérgezést, az allergiát és egyéb súlyos bőrelváltozásokat ösztönző hatásuk. Sajnos aki lépést akar tartani a sminktrendekkel, az nem kerülheti el a káros színezékek szervezetbe való jutását.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy mekkora bőrkárosodást tud okozni még a legkevésbé ártalmas szintetikus színezék is, ha napsugárzás éri. A szintetikus vegyületek nagy része ugyanis UV sugárzás hatására reakcióba léphet bármilyen más vegyülettel, amelyekkel a legváltozatosabb kémiai kombinációkat létrehozva mérgezhetik a szervezetünket. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szintetikus színezékek tárgyalásánál a szintetikus hajfestékeket sem.

Sajnos egy elkeserítő hírt kell közölnöm a hajfestés pártiakkal: nincs egészségre ártalmatlan kémiai hajfesték! És még egy tévhitet eloszlatnék: nem a hajfestékekben lévő ammónia a  legkárosabb, hanem a bennük lévő színezék. Minél sötétebb a hajfesték árnyalata, annál több méreganyagot juttattunk be a fejbőrünkön át a szervezetbe. Ugyanis a színek sötétségéért és mélységéért egy parafenilén-diamin (PPD) nevű szintetikus anyag a felelős, amely mennyisége a termékben egyenesen arányosan nő a hajszín sötétségével, ami azt jelenti, hogy nem a szőke hajfestés a legkárosabb, hanem a fekete. A szőkítés “csak” a haj szerkezetét teszi tönkre, a fekete viszont az agy szerkezetét is. Ugyanez a vegyület fordul elő a tartós szempillafestékekben, és a szempillaspirálok és fekete szemceruzák többségében is, amely esetben nem csak a súlyosan mérgező, hanem az irritáló, nyálkahártya- és szemkárosító hatása is érvényesül.

Mindezek ellenére nem kell, hogy gyanús legyen minden, ami színes, mert a természet rengeteg bőrbarát alternatívát is kínál organikus színezékekből, amelyek még akár a termék hatékonyságát is növelhetik – igaz, hogy drágábbak sokkal, mint szintetikus társaik, de szerintem az egészségünk megér ennyit. Ilyen hasznos színezőanyagaink a klorofill (zöld), a cékla (piros-bordó), a meggy (piros), a sárgarépa (sárga-narancs),az algák (kék-zöld), az indigó (kék-fekete), a henna (barna-vörös), a dióolaj (bronz-barna), az azulén, amely a kamilla és a cickafarkfű fő hatóanyaga (kék-zöld), a körömvirág (sárga), a feketeribiszke (kékeslila), a málna (piros), a bodzabogyó (piros-bordó- kékesvörös), a spenót (zöld), stb.

11. Mesterséges fényvédő szerek

A fényvédő szereknek három csoportját különböztetjük meg: a kémiai, a fizikai és a biológiai fényvédőket.

Ezek közül a kémiai fényvédők tartogatnak számunkra veszélyeket.

Már a 90-es évek végén bebizonyosodott, hogy a kémiai fényvédő vegyületeink nagy része – annak ellenére, hogy önmagában a vegyület nem rákkeltő – UV sugárzás hatására rákkeltő vegyületekké alakulhatnak át. Ezt a paradoxont alátámasztják azok a statisztikák is, amelyek kimutatják, hogy a nyaralás alkalmával fényvédőszert használók között sokkal több a bőrrákos esetek előfordulása, mint a fényvédelem nélkül állandóan a napon tartózkodók (útépítő munkások, mezőgazdaságban dolgozók, tengerészek, halászok, arató munkások, csőszök, erdőkerülők) között. Ez a paradoxon sarkallta a kutatókat a kémiai fényvédő szerek hatásmechanizmusának a behatóbb vizsgálatára.

Bebizonyosodott, hogy több fényvédőszerünk tartalmaz rákkeltő vegyületeket, mint például:

  • 4-Methyl-Benzylidencamphor (4-MBC vagy MBC)
  • Octyl-Methoxycinnamate (OMC)
  • Homosalate (Homomenthyl-salicylat vagy HMS)
  • Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic -Acid (OD-PABA)
  • Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3 (oxybenzon)
  • 3-Benzylidencamphor

A fenti vegyületek problémás mivoltát a német Öko Test magazin vizsgálatai is alátámasztották.

A szomorú tény az, hogy ezek a vegyületek már nem csak a napozószerekben, hanem a napi használatú kozmetikumainkban (arckrémek, tusfürdők, szappanok, samponok, testápolók) és a babatermékekben is megjelentek, alkalmazásukat a káros UV sugárzással alátámasztandó.

Jogos a kérdés, miért is van szükség a tusfürdőnkben UV szűrőre?

Az UV szűrő anyagok ebben az esetben nem annyira a bőrt, hanem a terméket magát védik a fény okozta esetleges elszíneződéstől vagy minőségromlástól. Az átlátszó vagy világos flakonban tárolt anyagokat ugyanis károsíthatja az UV sugárzás, ami hatással lehet a termék színére, illatára. A gyártónak az eladhatóság a fontos, és nem a mi egészségünk.

A probléma az, hogy a termékek védelmére használt UV szűrő anyagok némelyike allergén, néhány esetében felmerült a gyanú, hogy megzavarják a hormonháztartásunkat, valamint kimutathatóak az anyatejből is. Mivel a kémiai fényszűrők az egyik legkockázatosabb vegyületcsoport, kerüljük el azoknak a termékeknek a használatát, amelyek tartalmazzák őket. Helyettük használjunk olyan napvédő szereket, amelyek fizikai vagy biológiai fényvédő vegyületeket tartalmaznak.

12. Púder és hintőpor alapanyagok 

A púder és hintőpor alapanyagok – a bőrre gyakorolt hatásukat nézve – korántsem olyan veszélyesek, mint azt egyes hozzá nem értő források állítják. Viszont belélegezve annál nagyobb problémát tudnak okozni. Gondoljunk bele, hogy pont a csecsemőknél alkalmazzuk leggyakrabban a hintőporokat.

A hintőpor alapanyagok nagy részének apró láthatatlan szemcséi még fél órával is kimutathatók a levegőben. Ezen szemcsék mikroszkopikus szerkezete hasonló ábrát mutat, mint egy „bogáncs”.

Mikor egy ilyen szemcsét belélegzünk, akkor az megtapad a hörgőinken, a garaton és a tüdőlebenyek között, és ott fejti ki hosszú távon a káros hatását. Leginkább a magas nedvszívó és jó tapadóképességű púder- és hintőporalapanyagok viselkednek így.

Ezek közül is a legveszélyesebb a:

  • Silica vagy más néven kovaföld amely csak belélegezve használatuk után veszélyes (ennek köszönhetjük a ‘szilikózis’ kifejezést), mert tüdőrákot okoz. Tehát pont ezért a hintőporokban (főleg babahintőporokban) és a púderekben való alkalmazása veszélyes lehet. Csak egyszeri nagy mennyiségű, vagy több éven át való rendszeres belélegzése okoz szilikózist vagy tüdőrákot. Egyébként ez az anyag egy finom tapintású púderszerű porcelánföld. A tévhittel ellentétben a szilikonhoz semmi köze nincs.
  • Talkum, egy szürkészöld színű, puha ásvány. Testápoló és kozmetikai, valamint gyógyszertári termékekben fordul elő a leggyakrabban. Belégzése káros, bizonyos körülmények között rákot és talkum pneumokoniózist is okozhat. Megengedhető viszont lemosható pasztapakolásokban, amelyek belégzése kizárt.

13. Glikolok

A glikolokat más néven két vegyértékű alkoholoknak is hívjuk.

Kozmetikai felhasználásuk elég széleskörű, szinte minden kozmetikumban megtalálhatóak adalékanyagként. A kilencvenes években még hatóanyagként is alkalmazták a glikolokat a bőr gyors és drasztikus hámlasztásához. Azóta erről az eljárásról bebizonyosodott, hogy korántsem olyan jótékony, mint azt eleinte hitték.

  • Propylene glycol (PG), amely a glikolok csoportjába tartozik, és szinte minden kozmetikumban megtalálható, a drágább, de kevésbé káros butylene glycol helyett alkalmazzák a termékekben. A propilénglikol az ásványi olaj kozmetikai termékekben fellelhető formája, amelyet fék- és hidraulikafolyadékokban éppúgy megtalálhatunk, mint a fagyásgátló szerekben. A propilénglikolt a bőr- és hajápoló termékekben és a kozmetikumokban hidratáló hatása miatt használják. A bőr nedvességtartalmának megőrzése úgy történik, hogy a propilénglikol megakadályozza a nedvesség vagy a víz eltávozását azzal, hogy eltömíti a bőrt.  Különböző információs anyagok figyelmeztetik a propilénglikol tartalmú termékek használóját, hogy ez az anyag erősen irritálja a bőrt, és használatával májelégtelenség és vesekárosodás léphet fel.
  • PEG (Polietilén-glikol): nem mérgező vegyületek, viszont a bőrt áteresztővé és sérülékennyé teszik a káros anyagokkal szemben, használatuk főleg sérült bőrfelületen kerülendő! Főleg: PEG-10 M, PEG-14 M, PEG-32, PEG-4, PEG-6 Stearate, PEG-7, PEG-8 Esters

14. Szintetikus antioxidánsok

A szintetikus antioxidánsokat nem csak tartósítószerként, hanem sajnos „anti ageing” hatóanyagként is alkalmazzák a különböző kozmetikai termékekben. Az utóbbi esetben lényegesen nagyobb koncentrációban fordul elő, mint ha csak tartósítóként szerepeltetnék.

Legveszélyesebb képviselői:

  • Butylhydroxytoluol (BHT), Butylhydroxyanisol (BHA), amelyek szintetikus antioxidánsok, öregedésgátló készítményekben a természetes antioxidánsok helyett, vagy egyéb kozmetikumokban tartósítószerként alkalmazzák őket. Károsíthatják az immunrendszert, az örökítő sejteket és a magzatot. Elváltozásokat okozhatnak a pajzsmirigyben és a májban, felhalmozódnak a zsírszövetben. Számomra az a megdöbbentő, hogy ezt a két vegyületet még prémium kategóriás és biotermékekben is alkalmazzák. Az élelmiszeripar – tudvalevő káros hatása miatt már csak korlátozottan alkalmazza mindkettőt.

15. Szintetikus karbamid

A karbamid a bőr egyik legfontosabb nedvesség megkötő faktora.

Hiánya kóros bőrszárazságot és bőrgyulladást is okozhat. A valódi karbamid tartalmú kozmetikumok és bőrápolószerek jól
alkalmazhatók a száraz, vízhiányos bőr tartós ápolására, valamint az ekcéma tüneteinek a megelőzésére is. Kiváló nedvesítő, bőrlágyító, gyulladáscsökkentő és viszketés csillapító hatással bírhatnak. Sajnos mindezek a jó és bőrbarát tulajdonságok a szintetikus karbamidokról nem mondhatók el. Pedig a legtöbb kozmetikumban a vízmegkötő hatást nem valódi, hanem szintetikus karbamidokkal próbálják megoldani.

  • Diazolidinyl Urea, Imidazolidinyl Urea, mindkettő szintetikus karbamid, amelyekkel a valódi és jótékony hatású karbamidot (Urea) próbálják helyettesíteni. Sajnos a bőrbe való felszívódása közben formaldehidet ad le, amely allergén, mérgező és fehérjekárosító anyag. Ennek ellenére sok bio-nak mondott és úgynevezett “prémiumtermékben” is megtalálható.

16. Szilikonok

Alapképletét az 1940-es években egyszerre fejlesztették ki az USA-ban és Németországban. Az amerikaiak szigetelőanyagot kerestek a vezetékekhez, a németek pedig mesterséges ködöt akartak előállítani, mely láthatatlanná teszi a városokat a radaron. Az egyik sikerült, a másik nem, de mindkét esetben a szilikon volt a végeredmény.
Hajlakkokban, hajzselékben megengedett.

A szintetikus szilikonolaj bőrirritációt okoz, eltömíti a pórusokat, nem engedi szellőzni a bőrt, gátolja a bőr természetes funkcióit, elősegíti az ekcéma és egyéb gyulladással járó bőrbetegségek kialakulását.

  • Cyclomethicone
  • Dimethiconol
  • Simethicone

 17. Hidrogénezett növényi olajok

Arról már lassan 10 éve cikkeznek, hogy miért káros az emberi szervezet számára a hidrogénezett növényi olaj (margarin), ha elfogyasztjuk. Erről sok cikket olvashatsz az antalvali.com Hírszem rovatában is. Ha beírod a házi keresőnkbe, hogy transz-zsírok, vagy transz-zsírsav, akkor számtalan írást találsz a hidrogénezésről és ártalmairól.

A hidrogénezett növényi olajokat más néven „margarinoknak” is nevezzük. Az élelmiszeripar a II. világháború során kezdte tömegesen gyártani a margarinokat növényi olajokból, mert azok olcsóbbak voltak és jobban eltarthatók, nem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, jobban kenhetők voltak, mint az étolaj. Később, a 70-es évektől, a koleszterinek és az érrendszeri betegségek közötti összefüggések felismerése után az állati zsiradékok kiváltására, az „egészséges táplálkozás” jegyében ugrott meg, vált általánossá a fogyasztásuk. Az volt az elképzelés, hogy ha az állati eredetű
zsírsavakat növényi eredetűekre cserélik, akkor azok fogyasztása csökkenti majd a keringési és érrendszeri betegségek előfordulását. A telítetlen zsírsavak egy vagy több kettőskötést tartalmazó molekulák. A természetben főleg a veszélytelen cisz konfigurációjuk fordul elő, a többnyire mérgező transz konfiguráció szinte kizárólag az élelmiszeripar terméke.

A margarinokat hőkezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényi olajokból állítják elő. E hidrogénezés során melléktermékként keletkeznek transz-zsírsavak (trans fatty acid – TFA) is. A TFA-k legalább egy kettős kötésükben transz- („szabálytalan”) helyzetben tartalmazzák a hidrogénatomokat. Ez megváltoztatja a zsírsav szerkezetét. Aszerint, hogy a zsírsavlánc melyik szénatomján van szabálytalanul („transz” helyzetben) a hidrogén, igen sokféle TFA létezik, ezek mérgező hatása is eltérő. Kis mennyiségben a természetben is előfordul TFA, de ezek veszélytelenek, sőt hatásuk kedvező, a mesterségesen előállított TFA-k többsége viszont súlyosan mérgező. Erről mára már számtalan, megdönthetetlen tudományos bizonyíték gyűlt össze. A hidrogénezés a növényi olajban lévő összes értékes összetevőt (esszenciális olajok, telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak, omega spektrum, zsírban oldódó vitaminok: A, E, D, F, K) tönkreteszi, viszont ezek helyett úgynevezett transz-zsírsavak képződnek, amelyek viszont nagyon károsak nem csak a szervezetre, hanem a bőrre nézve is.

Akkor miért hidrogéneznek?

A válasz egyszerű: mert ez a legolcsóbb eljárás, hogy könnyen tárolhatóvá, könnyen szállíthatóvá, és nem romlóvá tegyenek egy növényi olajat.

A kozmetikai ipar ezeken kívül azért is alkalmazza ezt a nem éppen üdvös eljárást, mert a hidrogénezett olajok könnyebben kenhetőek, könnyebben felszívódnak, és nem kell beléjük annyi tartósítószer és emulgeáló szer. Így bátran “bőrbaráttá” és “hypoallergénné” kiálthatnak ki egy terméket a tartósítószer és emulgeálószer mentessége miatt, viszont közben megölték az értékes és gyógyító alkotórészeket az olajban, és helyette transz-zsírokkal mérgezik a bőrt.

  • Gyakran ismételt kérdések a transz-zsírsavakról
  • Transz-zsírok, margarinok, koleszterinek, szív- és érrendszeri megbetegedések
  • Mit kell tudni a transz-zsírokról?
  • Újabb átverés? – Élelmiszernek álcázott vegyi termék

18. Önbarnító és ránctalanító krémek káros hatóanyagai

  • Önbarnító krémek, DHA (dihidroxi-aceton)

Az önbarnító krémek hatóanyaga egy cukorszármazék, a dihydroxyacetone, röviden DHA, amelyet cukornádból állítanak elő. A DHA a bőr felső rétegeinek aminosavaival kapcsolatba lépve megszínezi azokat. A berlini Gematria Test Lab kutatása szerint a DHA-val kezelt bőrfelületben az UV sugárzás hatására 180 százalékkal több szabad gyök képződött, mint a kezeletlen bőrfelületen.

Egy 2004-es kutatás arra hívta fel a figyelmet, hogy a DHA befolyásolja az amino- és nukleinsavak működését és felgyorsíthatja a bőrsejtek pusztulását. A vegyület a bőr felső második-harmadik rétegével kerül reakcióba, ezek élő sejtsorok, melyek szoros kapcsolatban vannak az alsóbb rétegekben elhelyezkedő sejtekkel, így kiszámíthatatlan a szervezetre ható hosszú távú hatás…

Asztmában szenvedők, cukorbetegek, ekcémás bőrűeknek tilos a használata!

Az még nem tisztázódott, hogy a bőrre kerülve milyen reakcióba lép a többi, minden nap használt kozmetikumaink összetevőivel (tusfürdő, testápoló).

FONTOS! Bőrünk a napfény hatására melanint termel, ami egy nagyon fontos védekező funkciót ellátó vegyület, ugyanis sapkaként védi a sejtmagot, vigyázva annak örökítő anyagaira. Az önbarnítók csak felületi barnaságot adnak, nem termelődik pigment, a bőr ugyanolyan védtelen, mintha fehér lenne!

(Megjegyzés: a szolárium hatására a termelődő melanin a sejtplazmában szétszórva helyezkedik
el, szintén védtelenül hagyva a sejtmagot!)

  • Ránctalanító krémek, DMAE

A DMAE (2-dimetil-aminoetanol) számos ránctalanító krém összetevője, amelyeket „azonnali öregedés-elleni arcfiatalító” kozmetikumként hirdetnek. Ez a vegyület megtalálható egyéb krémekben, kozmetikumokban, ajakrúzsban, samponban, szappanokban és baba testápolókban annak ellenére, hogy eddig pontosan még nem tisztázták, hogyan is fejti ki hatását a bőrre a molekula.

A Laval Egyetem orvosi karának kutatói felfedezték, hogy a DMAE nevű vegyület, melyet gyakran használnak ránctalanító krémekben, kóros reakciót válthat ki a bőrsejtekben. Az eredményekről a szakemberek a British Journal of Dermatology legújabb számában számoltak be.

A Dr. Francois Marceau csapata által végzett kísérletek kiderítették, hogy a DMAE a bőrszövetben található fibroblasztok (kötőszöveti sejtek) látványosan gyors megduzzadását okozza. A DMAE alkalmazása utáni órákban azonban a sejtosztódás jelentősen lelassul, néha le is áll, egyes anyagcsere folyamatok gátlódnak, és a fibroblasztok szignifikáns hányada elpusztul. A fibroblasztok halálozási aránya a DMAE koncentrációjától függően 24 óra után a 25 százalékot is elérte. A kutatók szerint a fibroblasztok kóros duzzadása miatti bőrvastagodás magyarázza meg a DMAE ideiglenes ránctalanító hatását.
A DMAE gyógyszerhez hasonló vegyület, mégsem vizsgálták hosszú távú hatását, mielőtt alkalmazni kezdték a kozmetikumokban, ennél sokkal fontosabb volt, hogy az átmeneti ránctalanítás álcájával gyorsan piacra dobják a profitszerzés érdekében.

Na, most jött el az ideje, hogy kimenj a fürdőszobába és végignézd a kozmetikumaid és tisztálkodó-szereid hátoldalán olvasható un. INCI összetevők listáit! Ne ess kétségbe! Valószínű, hogy sok kellemetlen meglepetés fog érni, de kérlek, hogy most még ne selejtezz! Ne higgy el nekem semmit kritikátlanul! Meghívlak egy közös tanulási, fejlődési folyamatra. Kérlek, hogy minden állításomat, amit csak olvasol a honlapon, kritikusan vizsgálj meg, ha valamit nem értesz, akkor járj utána, kérdezz rá, gyűjts be más forrásokból érveket, vitatkozzunk, szakmailag győzz meg az ellenkezőjéről, és csak akkor cselekedj, ha meggyőződtél az állításaim helyességéről és elfogadtad őket az én személyemtől függetlenül. Nem Antal Vali követőkre vagy hívekre van szükségünk, hanem öntudatos, magukért felelősséget vállalni tudó társakat keresünk, azaz meghívunk arra, hogy válj Tudatos Vásárlóvá és ha van kedved, akkor fejleszd velünk együtt a honlapot. (www.antalvali.com)

Megjegyzés:

Ezt az anyagot folyamatosan fejlesztjük, a legfrissebb verziót itt éred el:

http://antalvali.com/files/pdf/18-legkockazatosabb-vegyuletcsoport.pdf

Ez az anyag a legkockázatosabb hatóanyagoknak egy rövidített összefoglalója. A teljes leírásokat elolvashatod a www.antalvali.com honlapon, belépés után.

Ezt a művet szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod, a következő feltételekkel:
Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!

http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu

Végezetül: Örülök, hogy találkoztunk és Üdvözlünk a Csapatban!
Antal Vali
és az antalvali.com tanácsadói és szakértői csapata

forrás: AntalVali.com

remka | 2012-07-27 09:41

Sziasztok!

 

Megnéztem az oltási könyvet, 2004.május 05-én kapta meg a fiam a 2 hónapos (HIB) oltást, 5 nappal később, május 10-én kerültünk kórházba vesemedence gyulladás miatt. Micsoda véletlen, ugye? 

Ossza meg!

Vissza: Cukorbeteg fórum
címkék:

Kérem, jelentkezzen be, ha hozzászólna!




FÓRUM

Legfrissebb hozzászólások:

Receptek cukorbetegeknek

Sziasztok Szeretném  a figyelmetekbe ajánlani az otthon előállított kolosztrumos joghurtot. Igaz ,... Tovább

Leszokás a dohányzásról

Sziasztok!   Nem direkt küldtem ennyiszer el a levelet, csak az ok gombra nem reagált a böngésző.... Tovább

BLOG

Legfrissebb blog bejegyzések:

Az orvosi diploma megkérdőjelezése.

Tisztelt betegtársaim! Ez év elején beadtam a pécsi önkormányzathoz a rokkantkárta kérelmemet.Két hónap... Tovább

Siker élménye lehet?

Köszönöm szépen hogy itt lehetek!  17 éve cukor beteg vagyok, 2/ diabetes. 13 éve inzulin... Tovább





Időjárás

Zivatar záporesõvel Zivatar záporesõvel
Budapest
07. 31. Cs

Zivatar záporesõvel
Min-Max: 18 °C 29 °C


Heti időjárás előrejelzés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőkézből értesülhessen a ...

Eseménynaptár

2014 Július

H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      
             

Szavazás

Milyen gyakran végzel testmozgást?


Még több szavazás